Prüdéria meztelen
Ott, ahol szaglik a sötét,
és a fény is csak halovány
kurtán terpeszt egy eltökélt
izgatón csupasz utcalámpa
Szétrakja hosszú lábait,
derekán merev válaszok.
Mint, elrendelés áll ma itt,
óhaja erős, jó faszobrász
ki feldíszíti derékban
mert szegény, rút és amondó
vagyok szúvas is de még van
kevés betevő, van ondoláló
11 hozzászólás
izgatón-izgatóan
Ezt a véleményt nem igazán értem, de köszönöm.
Vagy netán arra célzol, hogy nem helyes a ragozás? Erre én csak azt tudom válaszolni – persze nem Neked, mert akkor magánlevelet kellene írnom – hogy ha Kosztolányi használhat olyan formát, mint pl. az “elhalón” akkor a költői szabadság nevében, én is írhatnám így – ha helytelen volna is.
Amúgy pedig az irodalmi nyelvbe azt emel át az ember, amit akar. Ha úgy gondolja, “nákol”, ha úgy gondolja azt mondja “add oda nekem”. Csak a kontextus engedje meg!
Vegyük úgy, hogy a szőrszál eltörött, nem fontos tovább hasogani!
Ha pedig nem értettem jól a “véleményedet”, akkor bocsánatot kérek a modoromért. Tényleg.
Ez olyan talányos, “majdnem kimondós” vers…?
jolvan te tudod, te nagy költő, mindenesetre azért Rimbaud 1871. május 15-én írt levelét azért nem ártana elolvasnod.
ezennel megválasztalak a költészet koronázott királyának.
alácscolgája
Jó, írok értelmesebb választ, hiszen azzal, hogy tükröt tartok eléd, nem sok minden változna… 🙂 “Modernnek lenni mindenestül.”
Nem értem, miért kell azzal szúrkálni, hogy nem ismerem a költői eszközöket. Nevetséges, te ezt tényleg így gondolod?
Kérdésedre a válasz: én izgatóant írtam volna – egyrészt a könnyebb olvashatóságért, másrészt a nyelvi egységért, az izgatón ugyanis archaizál, bár ezt te is tudod. (Tehát felesleges, a ritmus csengése sem lesz más.)
Mellesleg kicsit furcsa, hogy “ki feldíszíti derékban” és nem “kik feldíszítik derékban”,
mivelhogy nem faszra utalsz, hanem faszokra.
Ja és nagyon úgy érződik, hogy nem tudod, mi az az ondoláló, vagy ha tudod, akkor nagyon elszúrtad, mivel jelentése: tartósan hullámzóvá tesz (általában hajat). Ha meg javítani szeretnél, miért nem “és ondoláló”-t írtál.
Verseidnek ezen kis hibái (mely kis hibák előfordulnak egyéb ide feltöltött műveidben is) miatt “nekem” nem életszerűek, inkább formagyakorlat, stílusgyakorlat, meg egyéb gyakorlatszagúak. Pedig vannak jó elképzeléseid.
Izgatóant nem írhattam, a szótagszám végig nyolc. Érezhető lenne a botlás. Az utolsó sorok szándékosan csúsznak ugyan, de csak a rímeknél. Ennek miértje gondolom tiszta. És az izgatón nem archaikus forma, a szinkrón nyelvben szinte egyenlő a két alakváltozat terheltsége. Ember és megszokás válogatja, ki melyik változatot használja.
A feldíszítikkel kapcsolatban: nem a f.-ra utalok, hanem a faszobrászra, ami E/3. A szöveg adott, az asszociáció az olvasóé. Nyelvtani csőd lenne a többes szám.
Két hibától máris eltekinthetünk-részemről.
Az ondolálóval kapcs. igazad van. Vagyis tudom, mit jelent, de jobb rímem nem volt. Hiba. Talált. Eredetileg “patronál” volt a cél, aztán ide csúszott a dolog, mert mennem kellett, de tudod mit? Átírom. Ha a többi nem is, ez tényleg ront rajta. (Bár értelmet így is belemagyaráz aki akar)
A koronát pedig nem fogadhatom el, több okból kifolyólag.
1. Nem akarok melléd kerülni – inkább vagyok az átlag szerint normális, mint királyarcú.
2. Nem hinném, hogy egy személyben oly hatalmas olvasótábort jelentenél, amely dönthet sorsom fölött.
3. Nincs értelme egymást piszkálni, mert aki ebben jobb, az győzhet a szarember versenyen.
Az a javaslatom, hogy ha képesnek érezzük magunkat normálisan viszonyulni a másikhoz, csak akkor írjunk kritikát. Nem akarok tovább bohóckodni miattad. Szívesebben tisztelnélek.
misi
Márpedig archaizáló, ahogyan a népies beszéd is, mégsem hibás. Csináld izgatón. Csináld izgatóan. De lehet, hogy csak az én környezetem (Bp) használja az utóbbit, és valami másik városban éppen nem, bár ezt a lehetőséget nevetségesnek találom.
A vers logikája szerint pedig halovány/utcalány, válaszok/jó faszok, amondó/van ondó rejtett (mert nem éppen belső) rímek találhatóak, ez elég egyértelmű, persze lehet, hogy te mást akartál, de ha jobban megnézzük. És nyelvtani csőd?: Mint( a vessző az tényleg hiba) elrendelés(ide kéne viszont, mert szép lenne), áll ma itt, óhaja erős, jó faszok. Szerintem nem csőd, mellesleg a faszobrász nem tudom, mit kezdene szegény acél (vagy vas?) utcalámpával.
Egyebet nem is érvelek magam mellett.
Nem mellém, hanem fölém kerülnél, ugyanis én belátom, hogy magam művelésében még messze muszáj másznom (csak az allit. miatt :D). Viszont engem nem érdekel, hogy az átlag mit mond. Ebből kiderül, hogy téged pl. nem tartalak átlagnak, ami 1 bókkal is felér, csakhogy kivegyem a billentyűdből a betűsort.
a 2-es pontod vicces
Tisztelni meg miért tisztelnél? Mert fizeted az internetet? Ha-ha. Esetleg ha jobbá tenném az országot, de nem.
Régen én is az mondtam, hogy nevetséges, vagy paraszt, aki a kukoricát tengerinek mondja. Mesélték, hogy a BME egyik szegedi profja olyan durván ö-zik, részben szándékosan, (gondolom hozzázartozik az identitásához) hogy öröm gallgatni. Ezért viszont nem mondom nevetségesnek, max viccesnek.
Ami, a, vesszőt, illeti, ott, maradt, mert amikor megállok gondolkodni írás közben, mindig teszek egy vesszőt. Javítani fogom.
Jómagam falun lakom, itt fából vannak a villanyoszlopok, sőt, az utcalámpák is. Ammerre a buszom hazahoz, – a városból – ott gyült az ihlet. Ott szintén fából vannak az oszlopok kis tányérkából vigyorog le a körte, alattuk pedig a lányok meresztik a dolgokat.
A tiszteletről. Tisztelem pl. Lator Lászlót, akivel neve ellenére kedden emberien el tudtunk beszélgetni, Bánki Évát, Havasi Attilát, akik nem tették jobbá az országot, csak tehetségesek, jutottak valamire, és mégsem tesznek különbséget (hangosan) emberek között. Ha kérdezek válaszolnak – végtelen közvetlenül, tapintatosan és kedvesen. Ezt tisztelem bennük, és ezt utálom Magyar Ugar Endrében.
Nem az ismerőseimmel vágok fel, hanem utalok rád, mint tehetségre és jellemre.
misi
Kösz a normálisabb hangvételt!
Itt viszont elképzelhetetlen a fából készült lámpaoszlop. És ha jól meggondolom, a modern világ legtöbb helyén így van. Én Adynak pofásnak tartom azt a versét, mégpedig azért, mert szerintem a Józseffy Attila utáni űr (avantgárd utáni űr) helye még mindig nincs betöltve, és azért nincs betöltve, mert klikkesedés van. Túl sok klikkbe pedig túl sok költő. Ez így nem helyénvaló, mindenki össze-vissza írja a hülyeségeit. Úgy érzem, a többség képtelen újat alkotni, csak újitani tudnak. Ezért nem olvasok (csak nagy ritkán) Magyar Irodalmat. Nem is érdekel igazán, csak annyira, hogy kiadót keressek magamnak nyáron.
Sok sikert kívánok, bár kételkedem. Ezek a klikkek a kiadókat is megették. Általában rajtuk keresztül vezet az út… Ami pedig az irodalmat illeti, két kif. jut eszembe.
Globalizáció és fogyasztói társadalom. Igény sincs az újra. Amúgy azt mondják, nem is lehet teljesen újat adni, de ez már irodalomelmélet. A küföldi irodalom is be van rekedve, néhány kivételtől eltekintve. De ott sem új semmi.
Nagy baromságnak hangzik, de a modernség a kora-középkor második felére emlékeztet. Bár kissé más megvilágításból. Mindenki érzi, a már nem, de még nem állapotot.
Ami még érdekes: Az lenne most a leginkább újdonság, ha valaki hozzá merne nyúlni a szocialista irodalom jelképrendszeréhez, stílusához, légköréhez, és ezt alakítani át valami mássá.
Ez a téma még sokszor éget – ha jól megfogja valaki félreértik, botrány lesz, aztán megértik és irány a kánon. (Szimplifikálva)
Hát fel kell rugni a dogmákat.
Dehát aki szabad annak az akarata is az.