Ragyog a végtelen kék ég,
s a tenger hullámain
fáradtan csügged a nap.
Felszáll a föld párája,
körülöttem halott csend
örvénylik, s csak úgy árad…
A habok táncot járnak,
egy bús déli dal táncát,
és olyan csöndben, – alig
hallani a sóhaját.
Csillan a nap a homokon,
a végtelen semmiben
csak a dal, a tánc marad…