Toltam a talicskát, arra járt a Múzsa.
Látta verejtékpatakban fürdő testem.
Szólt – Elég legyen már! Túl sok ez a munka! –
S szavait azonnal magamra vettem.
De még az utolsó adagot betoltam
S a házból hallottam hullámzó zenét
Fáradt izmaimnak agyam parancsolta:
Elég legyen most már, elég, elég, elég!
Elfáradt a talicska is, pihenni vágy!
Őt most a kubikos a kamrába küldi.
Munkától égő fényes homlokom hevét
Becéző kedvesem édes csókja hűti.
7 hozzászólás
az a patak miért kellett oda, nem értem…
jó zuhanyzást
Miért, miért?! Hát, mert sütött a nap, én meg dolgoztam, oszt izzadtam, mint a tücsök!
látta verejtékben fürdő testem
ez így mintha más lenne, vagy mégse?
Tudod, én egy vén, begyepesedett rímfaragó vagyok, aki ragaszkodik a rímekhez, és a szótagszámhoz!
Valóban, “patak” nélkül is megfelel, de akkor hiányzik 2 szótag! Legalábbis nekem!:-(
és ha morát számolnál szótag helyett?
Bocs, de csak abban az egy sorban???
Annak mi értelme lenne?
klijönne rendesne
bocsacsa
ittam kis zöldf abszintra