Bőrömet, csontomat mások viszik,
én tudom, több vagyok a semminél.
Mára már a körmöm alatt a szálka
sem érdekel, majd meggyűlik a baj,
szégyen ég az ujjamon, de sebaj,
nem kell piszkálni, lengén öltözött
kérdésekkel feszegetni határaim.
Válaszom szorítom görcsösen, még
beleépülök magam is Déva várába.
Késő elfutni, míg megköt a habarcs
elmélkedhetek, miért is bántanak,
mért zsongítanak zagyva eszmékkel.
Ó, azok a hírek, az ázott újságpapíros
moraja a sárban, igazság csapdában
üreget váj a határtalan ostobaság.
„Egy fecske nem csinál nyarat”
elmenekülnék, elköltöztek a fecskék.
Kaján éjszakán a Hold lehunyja szemét.
8 hozzászólás
Kedves Ica! Ez nagyon durva, nagyon nagyot üt! Ó azok a hírek! Erről van szó! Klassz vagy! Nagyszerű vers! Szeretettel: én
Bosszantóak kedves Laci, bosszantóak.
Köszönöm soraidat
szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Ez valahogy más hangulatú, mint a tőled megszokott versek. Nagyon kemény. Zagyva eszmék pedig sajnos mindig is voltak, vannak és lesznek…
Szeretettel: Klári
Néha elkap a hév kedves Klári!
Örülök, hogy olvastad.
Szeretettel
Ica
Kedevs oroszlan!
Elmélkedésed fájóan cseng!
"Ó, azok a hírek, az ázott újságpapíros"
Szeretettel gratulálok!
A legjobbakat!
Szép napot:sailor
Köszönöm kedves Sailor a megértő soraidat.
Szeretettel
Ica
Mennyire igaz verset írtál drága Icám !
Tudod, mi szavak nélkül is…
Ölelésem: Zsu
Drága Zsu!
A rokonlelkek félszavakból is értik egymást.
Örülök, hogy olvastál.
Szeretettel ölellek
Ica