Egy lator istenére

Bölcs az én királyom,
Betlehem szülötte,
Dávid városának
őrző fejedelme.

Hódolunk előtted,
térden állva áldunk,
imádjuk királyunk
a hatalmasságod.

Sokan elítélnek,
sokan megköveznek,
mégis csak tebenned
buzgón reménykednek.

Arany trónusodból
tárjad fel Igédet,
várja még a népet
örök üdvözlégyed.

Leomlott Templomban
már nincsen reményem,
van azonban másban
örök üdvösségem.

Kérlek hát, Jóuram,
tartsad meg Igédet,
ne lökjed a fiad
pusztaság vermébe.

Te vagy hű királyom,
Sionnak nagyura,
világ kezdetétől
igaz pártfogója.

Te vezessed lelkem,
vezényeljed szívem,
hogy el ne tévedjek,
miközben kereslek!

Szívemnek szavára,
hitem tartására
kérlek, én királyom,
ne legyen bukásom.

Közelgő ítélet,
vállamon kereszt,
jobbodnak oldalán
várlak a Golgotán.