Ha egy perc maradna belőlem,
Én azt a percet is eladnám,
Mert mit ér e élet csonk…?
Fásult,földi maradvány..?
Ha egy perc maradna belőlem,
Én azt annak adnám,kinek
ennyije sincsen,
Hogy őrizze,mint a legdrágább kincset.
Ha csak egy perc maradna belőlem…
Az a perc legyen bűneimért vezeklés,
Minden szóért,tettért való
Megérdemelt szenvedés!
Én nem félek.
Féljetek ti,kik egy életen át,
Sírgödröt ástok magatoknak,
Úgy,hogy minderre csupán egy,
Egyetlen percetek van!
Ha egy perc marad belőlem…
Nem kell az már senkinek,
Mert én is csak egy gyarló ember vagyok,
Én azt a percet is….Neked adom.
2 hozzászólás
Dominika Kedves!
Utolérhetetlen vagy, egyszerűen lenyűgöz a mondanivalód!
Köszönöm bár azért még fejlődnöm kell sehol sem vagyok az igazán nagy költőkhöz képest:)