távol, a pusztaságban,
egyedül a magányos éjszakában.
Távol társaitól
a messze zsongó zúgásban,
amikor vihar közeleg.
Itt mélységes a csend.
Ki figyelmezteti őt a veszélyre?
Talán a föld halk szívdobbanása,
vagy valami égi húrok adnak
titkos jeleket?
A csupasz öreg tölgyfa
áll a csillagos éjszakában.
Sziklaszilárdan, egymagában.
Talán a fények színe,
vagy a színek fénye
valamit súg a fülébe,
s álmában összerezzen.
Végtelen távoli fények,
szél hozta titkos üzenet,
csillagok cinkos fénye,
társak, a didergő, fagyos éjben.
12 hozzászólás
Kedves Ida!
´Egyedül az éjszakában´…
maga a cím
sejtések,elképzelések
sok sok ´lehetöségét´
kelti életre!
Gratulálok!sailor
Köszönöm szépen, kedves sailor!
Szeretettel
Ida
Szép verset írtál a " csillagok cinkos fénye " alatt.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Örülök, hogy tetszett, kedves Ica.
Ezt a versem, Daróczi Csaba azonos című művészfotójáról írtam. Nagyon megérintett a kép.
Köszönöm, hogy olvastad, a csillagokon majd osztozom Daróczi Csabával.:) Neki is köszönet!
Szeretettel
Ida
Kedves Ida !
Nagyon megható,gyönyörű szép a versed.
Szeretettel,grat. Zsófi.
Köszönöm szépen, kedves Zsófi. Örülök, hogy tetszett a vers.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Nem láttam a fotót, de a szavaid alapján valami szépséggel ajándékozott meg a képzelet.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Jól tudom, hogy a szókincsem oly kevés ahhoz, hogy áttudjam adni azt amit láttam, de ha egy kis képzelőerővel láttatni tudtam azt a mondhatatlan szépséget, árvaságot, akkor már megérte megírni… Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Nagyon szép, kicsit misztikus vers erős képi megjelenítéssel…
Szeretettel gratulálok, Judit
Köszönöm, kedves Judit. Örülök, ha tetszett.
Szeretettel
Ida
Szeretettel olvastalak. Gratulálok elvont gondolkodtató soraidhoz,Zsófi
Köszönöm szépen, kedves szavaid, Zsófi!
Szeretettel
Ida