Segíts nekem!
Félelmeim elborítanak,
Megszökött ágaim
Védtelenné tették törzsemet,
Csupasz testem gyűrűi
Éveim múlását jelzik,
A hasadt kéreg alatt.
Ketten vagyunk.
Egy tőről indulunk szárba,
Mégis magányosan.
Így végződünk,
Egymás törzsébe zárva.
13 hozzászólás
Ilyenkor sajnálom, hogy illusztrációt nem lehet csatolni a művekhez. Ezt a verset is egy bizonyos fotó ihlette.
Kedves Janó!
Érdekes a fa szomorúságát versbe mutattad be.
Ki tudhatja, lehet, hogy még azoknak is lehet fájdalma.
Tetszik, és szeretettel olvastam:
Kata
Köszönöm, kedves Kata! Örülök, hogy tetszett.
Kedves Jano!
Teszett nagyon a hasonlatod!
´Egy bizonyos fotó ihlette´írod:
Pontosan ez a benyomás jött át!
A második rész különösen csoda jó
hasonlat,de az egész is!
Barátsággal:sailor
Kedves sailor!
Dupla öröm, hogy ezt mondod. A te képeid is lenyűgöznek, olykor megdöbbentenek.
Barátsággal,
Janó
Én láttam azt a bizonyos fotót, bele is borzongtam. Nekem még fotó ihletésű versem nem született, de ki fogom próbálni
Minden elismerésem a tiéd, Janó!
Köszönöm, kedves Melinda!
Írjál sok verset! Nem gondolom, hogy neked próbálkozni kellene, egyből remekművet alkotsz, abban biztos vagyok.
Szeretettel,
Janó
Kedves Janó!
Már jártam itt a versednél. Nem láttam a fotót, de el tudom képzelni, sok ilyen fát láttam. Képzeletben úgy éreztem szerelmesek, egymáshoz tartoznak.
A második rész szerintem emberi… hasonlat.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Kedves Ica!
Köszönöm, hogy tetszett a versem.
Az ölelkező fák szerelmesek, vagy éppen társas magányukat töltik, nehéz eldönteni. 🙂
Szeretettel,
Janó
Kedves Janó!
A képet én sem láttam, de a versed alapján el tudom képzelni, mert az mindent láttat.
Gratulálok szeretettel: Klári
Nagyon jólesik, amit írsz, kedves Klára!
Nekem ez a legfontosabb, hogy egy vers, vagy egy novella képes legyen beindítani a fantáziát.
Baráti szeretettel,
Janó
Jó vers. Főleg a második versszak. akár önálló vers is lehetne.
Szeretettel: Kati
Köszönöm, Kati!
Szeretem a rövid, lényegre törő hozzászólásaidat. Fontos nekem a véleményed.
Szeretettel,
Janó