Hatvanöt éves lettem én
erről szól most e költemény.
Születtem a háború alatt
emléke bennem megmaradt.
Sok év eltelt azóta
Másként szól már a nóta
Régen dúdolgattam a dalokat
ma már csak hallgatom azokat.
Párommal táncoltunk régen a bálban,
most azt mondja fáj már a lába.
Arcomon ráncok is vannak,
szeretem ha békében hagynak.
Régen szerettem nagyon nevetni,
nem kellett a szavakat keresni.
Ma elfelejtem a tegnapot
előre köszöntöm a holnapot.
Pegig a holnapot meg kell érni,
a lépéseim hosszát ki kell mérni
Aprókat lépek mint egy veréb
az ember így is oda ér.
Némi bölcsesség tán szorult belém,
hogy sok azt nem nagyon hinném.
Maradok hát egyszerű,-csak ennyi,
a hatvanötöt észre kellett venni.
7 hozzászólás
Kedves Hova!
Szép verset irtál, de nem is látszik meg rajta, hogy hatvanötévessen lett írva. de vicc nélkül a vers nekem nagyon tetszik, és ha ez a születésnapi versed, akkor minden jót kivánok. Mi a párommal mindig táncolunk, mert mind a ketten nagyon szeretünk táncolni, mindig mindenhol csodálkoznak rajta, hogy hogy birjuk. De az öröm most ismét olyan nagy, hét évig ő nem birt táncolni, mert minkét térde ki lett cserélve műtértdre, és én megfogadtam, hogy én addig nem táncolok senkivel, mig nem birunk mi ketten ismét együt táncolni, be is tartottam, ami őneki egy biztatás volt, hogy a lába meggyógyuljon, és most az idén, hét évre rá táncoltunk újra együtt. Igaz sokan nem akarták megérteni, miért adtam mindenkinek kosarat aki kért, hogy táncoljak vele. De megérte, mert az ő akarata segitett a térdének a gyógyulásában.
üdv Toni
Kedves Hova!
Tetszett a szülinapi köszöntőd. Nagyon kedves versike! Boldog Szülinapot! És még nagyon sok holnapot!!!!!!!! Szépet, jót és persze egészséget!!!!!
Szeretettel Panka!
Kedves Valéria 🙂
Aranyos ahogyan megemlékezel a kronológiai évek számáról. Bizon nem kell ahhoz idősnek lenni, hogy az utad kimérd ……
Bár szerintem egy kisés stomorkásnak tűnik ez a versen, mégis szép..
Szeretttel ölellek
Anikó
Kedves Panka,Anikó és Toni!
Köszönöm a jókívánságotokat,talán ki is provokáltam ezzel a kis "strófával".Nem baj,úgy gondoltam most olyat írok ami tőlem kicsit távol áll ,ez a rigmusos verelés.Vidámnak szántam de valóban kicsit szomorkásra sikeredett.Nem tudom megtagadni magamat.Optimista de kissé szentimentalista az alaptermészetem.Most már tudjátok legalább hova tegyetek a sorba.Azt kiszem kevés az én korosztályom a" Napvilágban".
Jól érzem magamat köztetek,szeretlek benneteket.
Szeretettel üdv:hova
Kedves Valéria!
Valahogy én is amolyan búsongónak olvastam – a különben igazán szépen megkomponált – versedet. De nehogy már búsulj azoktól az évektől. Hol vagy még az igazi öregségtől?
Még ha nincs is mindig éneklő és táncos kedvünk, azért minden életkorban megtaláljuk a szépséget. Verseidet mindig örömmel és élvezettel olvasom. Ez is is tetszik még ha kicsit szomokás is: Szülinapi köszöntő saját magadtól. Én is kívánok Neked a jövőre nézve jó egészséget, sok örömet és boldogságot, kellemes hosszú életet.
Szeretettel: Kata
Remélem azért még most is szeretsz sokat nevetni! Légy boldog, hiszen még most is tudsz olyan dolgokat tenni, amit mindig is szerettél volna! Sohasem késő!
Szeretettel: Nairi
Kedves Kata és Nairi!
Köszönöm a jókívánságokat és legyen úgy ahogy kívánjátok nekem.Az élet szép valóban minden korban.Az meg rajtunk is múlik mivel töltjük meg napjainkat.
Szretettel ölellek benneteket:Valéria