a szép szemével szédítőt,
a szívem – lelkem rezdítőt
a mosolyával bűvölőt –
jaj, feledni kellene őt…
Feledni kell –
– de nem lehet…
nem engedi a szívemet,
repít felé a képzelet
és elvarázsol: meglehet
csibész szemével rám nevet
és fogva tartja énemet,
bűvködbe vonva lelkemet…
4 hozzászólás
Kedves Dreaming!
Azt hiszema számodra a legtipikussab idézet, a következő Paulo Coelho-tol:
"Ha fájnia kell, akkor most fájjon – mondtam. Mert előttem áll az egész élet, és a lehető legteljesebben ki akarom használni. Ha választania kell, hát válasszon hamar. Én várni fogom. Vagy elfelejtem. A várakozás fáj. A felejtés is fáj. De minden szenvedés közül a legrosszabb, ha nem tudjuk, hogy döntsünk. "
Az embernek egyszer elkell határozni magár valamire. Az nem biztos, hogy mindig a legjobb választást találja el. de néha egy rossz is jobb, mint az elhatározás nélküli további bizonytalanság.
üdv. Toni
Szia Toni!
Most úgy érzem, jelen lelkiállapotomban még a biztos fájdalom is jobb, mint a bizonytalan semmi…
Kedves dreaming
Meg tudlak érteni!
Hasonló gondolataim vannak nekem is…
Szia Dóra!
Az a legjobb/legrosszabb benne (ízlés szerint), hogy ma is pl másfél órát beszélgettünk telefonon – mindig van közös téma, évődés, kedvesség…nem unjuk meg…csak épp nem én vagyok a "szerelem" számára (nem úgy mint nekem ő) – nem egyszerű feldolgozni – mert ez már több mint egy éve tart így…