Gyertya fénye mily szépen világit
vidám kacat a szülinapi tortán…
Már fáj hogy születtem, hiszen aztán
az elmúlás majd engem is elszakít.
Most, itt a köd áztatta időben
fények közt mélázva a temetőben,
lenn a koporsók rögös mederben,
oda ahol majd engem is földelnek.
Nem sírhatok, hangok keringnek,
szorító öleléssel, száll szelíden
gyertyaláng vigyázta örök hitben.
Aki megy, hiányzik, ha velem nincsen.
Az ég tiszta kékjébe felnézek,
érzem a felhők tükrén az angyalok
párás szememre gyűlnek, halvány térben,
ismert arcoktól, szívem zúg zakatol.
Aztán az este, csillag fellegekben
álmomban velük én is ott lehetek.
Olyan jó volna, de jó lehetne,
hogy soha többé el ne engedjenek.
8 hozzászólás
Szep emlekezest irtal kedves Panka!
Szeretettel gratulalok. Ica
Köszönöm kedves Ica, hogy itt voltál!
Szeretettel: Panka
Kedves Panka!
Talán ez a legfájdalmasabb az életben, szeretteink elengedése. Főleg, mikor úgy érezzük, túl korán, túl váratlan mentek el.
Némi vigaszt ad talán, hogy emlékeikben, szívünkben örökké jelen vannak.
Gyönyörűen fogalmaztad meg érzéseidet.
Üdv.:Tamás
Köszönöm, hogy itt hagytad gondolataidat kedves Tamás.
Szeretettel: Panka
Kedves Panka!
Minden évben emlékezünk szeretteinktől, akik eltávoztak. Szomorú szívvel látogatjuk a temetőket, nagyon sok gondolat jut eszünkbe róluk, akik alusszák örök álmukat, és fáj a szívünk, hogy az életünkben már nem találkozunk velük. Arra kell gondolni, hogy majd Odafent láthatjuk majd egymást. Reménykedjünk benne.
Versed utolsó sora megkoronázza az egész versedet. Szépen emlékeztél ezekre a napokra.
(Én már régen elhagytam a pontozást-csillagozást!)
Szeretettel olvastam versedet: Kata
Kedves Panka!
Nagyon szép a versed. A születéstől az elmúlásig egész életünket belefoglaltad.
Judit
Kedves Panka !
Gyönyörű a versed.
Külön öröm számomra, hogy újra itt vagyok köztetek és ilyen remek alkotásokat olvashatok.
Szeretettel: Zsu
Kedves Kata, Judit és Zsú!
Köszönöm itt hagyott gondolataitokat!
Szeretettel: panka