Eléd jöttem, már vártalak,
féltő karomba zártalak.
Derűs orcádról álmodtam,
közben neved kiáltottam.
Lépted nyomán friss fű sarjadt,
csókolgatott bársony harmat.
Zajjal telt az erdő, mező,
kacér szemmel incselkedő.
Ambróziától ragyogtál,
és mámorosan csacsogtál.
Bimbód pattant, rügyed fakadt,
pacsirta szólt: itt a tavasz!
3 hozzászólás
Kedves Zsuzsa!
“Lépted nyomán friss fű sarjadt,
csókolgatott bársony harmat.
Zajjal telt az erdő, mező,
kacér szemmel incselkedő.”
Nagyon szép képet hoztál a tavaszról!
Szereteted a természet iránt csodálatos!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Zsuzsa!
Csodaszép tavasszal méltatod a tavaszt.
“Bimbód pattant, rügyed fakadt,
pacsirta szólt: itt a tavasz!”
Öröm volt szép soraid olvasni.
Szeretettel: Rita 🙂
Tetszett a versed!
/túlparti