elengedés

szalvétába csomagoltam a múltat
megtelt vele egy nagy bőrönd
sok-sok amorf gömb
lilák sárgák kékek
rózsaszín cseppekben
ordítanak enni kérnek
érzelmeket falnának
kifogyott a spájz
vézna tollpihe remeg a polcon
talán beröpült egy kacagógerle
akinek átvágták a hangszálát
mert nem hallottam semmi zajt