Hej, élet, mért nem szeretsz engemet
mért kell a kincseket eltemetnem?
mondd, tőlem mit vársz te aranyifjú
tán lány lennél, hát ezért vagy hiú?
Fogjunk össze hittel és reménnyel
ne ostorozz balgán, ne merészeld
udvarolj nekem, mutasd értéked
tiéd vagyok és minden érzésem.
Ne szórj villámokat, óvjad testem
kínpadra ne állíts kérlek engem,
ne tétovázz, jöjj, érzem illatod
mutasd szépséged, csitítsd haragod.
Szeress engemet, én is szeretlek
dagadjak örömtől Ó, Istenem,
siess, fáradt csontjaim ritkulnak
édes élet ne hagyd, hogy vajúdjak.