Humorosan
szüleim nagyon
várták születésem
Kisbárkányban.
Gyermekként ott
éltem én három
fiútestvéremmel
vidáman-boldogságban.
Marosvásárhelyen telt ifjúságom tanulással
kedves barátokkal, és Páván, nagymamánál, vidáman. Visszamenekülünk
a szülőföldemre, mert jött a front: háború rémségeit ott éltük át. Mentem
kenyeret keresni Testvéremmel Kismoszkvába, koplalni, és vesztemre,
megismerkedni első férjemmel, ami inkább elmaradt volna, mert a három
gyermekemen kívül semmi jó nem telt ki belőle, házasságomban magamra
számíthattam csak. Ezért tőle elváltam
magam taníttattam és
neveltem mindhárom
gyermekemet, hogy
felnőve, legalább ők
járjanak igaz úton!
Másodszor is férjhez
mentem, de hiába,
nem lett j obb, mint
elődje, mert ő sem
segített, csak ártott
mindig a családnak.
De tőle már csak
halála választott el.
Éltem delén leltem
az örök szerelemre,
vele éltem át boldog
éveket, ami nekem
egész életemre szóló
boldogságot jelentette.
Vele töltött évek több örömöt hoztak mindkettőnknek: szinte egy
egész életre szóló csendes nyugalmat és békességet, megértést, szerelmet-
szeretetet és igaz boldogságot. Ezért érdemes volt élni, s mindezt megköszönöm
Neki és a Mindenhatónak, hogy ezt megélhettem. Kérem a Teremtőt, engedje
meg, amikor majd magához hív, ott Fenn Ő, az egyetlen igaz szerelmem várjon
rám a Mennyek kapujában, nehogy a sikertelen két házasságom negatív hősei
rontsák a túlvilág örömeit. KÉRLEK ISTENEM, HALLGASS MEG ENGEM!
12 hozzászólás
Kedves Kata!
Látom, nem volt könnyű az életed… sokmindent ki kellett bírnod… Jól esett belegondolni abba, hogy végül megtaláltad az örök szerelmet, csak nagyon szomorú, hogy el kellett veszítened őt… persze, tudom, ajándék az is az élettől… de akkor is szomorú egy kicsit.
Érdekes a versed formája… Kata Drága, ez így igazából egy képvers. Leírom ide Neked a prózavers rövid, tömör definícióját:
"A prózavers: olyan költői szöveg, amelynek a formája próza (lapszéltől lapszélig terjedő tördelésű), de nagyfokú költői intenzitás jellemzi."
Igazából egy magasztosabb hangvételű próza a prózavers (vagy más néven verses próza; a kettő ugyanaz). Azért inkább vers, mert költői képek vannak benne, de sem rím, sem ritmus nem jellemzi.
Ha érdekel, itt tudsz róla olvasni bővebben:
http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/Prozavers.htm
Szeretettel: barackvirág
Kedves Barackvirág!
Másoknál és itteni hozászólásaidból kitűnik, hogy nagyon értesz a versekkel kapcsolatos minden aprósághoz is. Eredetileg az ELMÚLÁS-ok közé akartam tenni. Azt hiszem, hogy meg is teszem – majd, s a belső címnél jelzem, hogy KÉPVERS.
A pózaversekkel kapcsolatos honlap-címet följegyzem és alkalmilag átböngészem a leírtakat.
Köszönöm, hogy meglátogattál és elmondtad a véleményedet.
Szeretettel: Kata
Drága Katám!
A verstani értékelést Mónika megtette már.Én is el fogom olvasni a hivatkozást a prózaversől,hogy tanuljak.Tőled eddig is most is sokat tanulok ,és felnézek Rád.No nem a hatalmas keresztért amit életed során viszel,mert hiszen mindenki viszi a magáét.Felnézek Rád azért mert mindíg az élet pozitív oldalát igyekszel megvilágítani.Mit számít két rossz ha volt egy jó is.Kívánom,hogy valóban Ő várjon rád a tulsó parton ,de még sokára.Te még sokáig fogsz állni , élni itt a Földön,így mint a betűiddel megrajzolt kereszt, szilárdan, egyenesen.
Szeretettel ölellek:Vali
Kedves Valika!
Most játszik velem a technika ördöge! Megesküdnék rá, hogy Neked már válaszoltam, s lám nem találom itt. Pedig ha reklamálják, nem mindig hisznek nekünk.
Azt írod: "mindíg az élet pozitív oldalát igyekszel megvilágítani." Nos, úgy helyes, hogy igyekszem, de sajnos a sokszor a negatív oldal jön be gyakrabban, s olyankor egy időre nálam is bejön a sötétlátás. De mindig szeretek belőle kilábalni. Most is ért engem "ártatlanul" egy inzultus, de igyekeztem minél előbb kikerülni belőle és sikerült, s nos, ez egy újabb öröm, aminek örülni kell.
Kedves szavaidat és értékelésedet köszönöm és nagyra becsüllek, ezért külön jó érzés számomra, ha meglátogatsz.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Versed formája érdekes, olyan, mint egy kitárt karú ember. Kívánom, hogy a végén a fohászod meghallgatásra találjon!
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti!
Köszönöm az észrevételeidet és a pontozást. Igazság szerint én keresztet szerettem volna formázni, de későn jöttem rá, hogy másként kellett volna megszerkeszteni, még pedig előre megalkoott formába téve, s azt utána törölni.
Szeretette: Kata
Kedves Kata!
Őszinteséged meghatott, hogy mennyit szenvedtél…
Nem mindenkinek adatik meg a boldogság,
még ha kevés ideig is!…Rád talált, s ez nagyszerű!…
Gratulálok a vers formához is!
Üdv: fátyolfelhő
Nagyon kedvesen írsz, kedves fátyolfelhő. Bizony, nem ringott életem bölcsője mindig puha párnákon. De kibírtam, és nem is hagyom magam.
Köszönöm a szavaidat és az értékelést.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Ez igen!Az őszinteség egyik legnagyobb erényünk.Leírni sem könnyű.A kereszt szimbólum, eléri hatását.
Szeretettel:Marietta
Kedves Maietta!
Kedves szavaidat és az értékelést köszönöm. Mindig öröm számomra, ha meglátogatsz.
Szeretettel: Kata
Kedves Finta Kata!
Mindenkinek megvan a súlyos keresztje,de ugye tudod csak annyit kapsz amennyit el is bírsz.Szerintem ezek szerint te igen erős vagy.Azért amit végül kaptál meg kellett szenvedned,ha nem lett volna az első kettő nem értékelted volna a 3.-at és ki tudja talán nem is lettél volna olyan szerelmes.
Más:Félelmetes volt látni, hogy egy kereszt rajzolódik versedből.Inkább talán csak elbeszélés.Lenyűgözött a tartalom tömörsége.Kiváncsi lennék egy folytatásra, hogy a szerelmed még az életedben van-e.Ölellek:Erika.
Kedves Erika!
Tudom, hogy mindenkire olyan súlyos terhet rónak Odafentről, amit elbír. Alkatom ellenére nekem mégis nagyon sok mindent el kellett bírnom, tehát igazad van, erős vagyok. Életem legnagyobb szerelme már nincs életben, tíz éve hagyta el e földi világot. Róla írtam megemlékezésül az Örök szerelem c. írásomat. Ha érdekel, elolvashatod. Másképpen képzeltük el, mint ahogyan történt, mert nem volt könnyű az élet akkor sem. Aztán jött a Tiszai nagy árvíz, ahol a vezetésben részt vett, több mint egy hónapig tartott. Biztosan ott fázott át és a veséje tönkre ment. Súlyos beteg lett. Ilyen az élet, sok mindent el kell bírnunk.
Köszönöm az együttérző, kedves szavaidat.
Szeretettel: Kata