Nyári hangulat őszi avaron,
mostohán s mégis szabadon.
Csillag-tenger-hajad álmain,
záporos halk szivárvány szárnyain.
Elfoszlóköd hajnalán
borúspohár-kezed derekán,
fehérszegletes-ablakon
Porosemlékek-vágyakon.
Elmúlik minden mi szép,
háborgó őszi e kép.
10 hozzászólás
Szia Alkonyi!
"Nyári hangulat őszi avaron,
mostohán s mégis szabadon."
Ez a fö gondolata írásodnak!
A nyári derüs,meleg,csalogató hangulatot
egy ismertetlen,nyomasztó,melankólikus
halk búcsúk és ismertelen érzesek hálójá
fogja körül!
´mostohán´…kenyényen,könyörület nélkül
Csodás Napot kívánok 😊
Szépen kifejted a gondolataid 😊
Igen van a versben ilyen mondanivaló is 😊
S megannyi más…🙂
Örültem jöttödnek 😊
Szeretettel: Alkonyi
"s mégis szabadon."
…de nem tud teljesen rabbá tenni.
…mégis,a felsorolt csodaszép ´pirosemlékek´
után:"Elmúlik minden mi szép,
háborgó őszi e kép."
…de maradni fog a remény
az örök!
Szeretettel.sailor
Szép napot!
Nekem a tavaszt juttatta eszembe, kedves Alkonyi, még akkor is, ha az őszt és a nyarat említetted. 😊
Tetszett!
Szeretettel: gleam
Ha összekevered a nyarat, és az őszt kaphatsz egy kis tavaszt 😊
Szia Alkonyi! Nem mindennapi, nem szokványos szó-összetételek, az biztos! Már a cím is: Elfoszlóköd kezed derekán. Az "elfoszlóköd" még csak-csak, hiszen a köd foszlik, foszladozok. De mi lehet a kezed derekán? Úgy értsük, h a kezednek a dereka? De van-e a kéznek dereka. Tudom, verseidnél nem ezt kell nézni. Elég, ha az ember olvassa, és hagyja, hogy átjárja a hangulat. Ezt teszem hát, újra és újra elolvasom, és hagyom. Jól teszem, mert valóban megérint! Klassz! tetszik! Szeretettel üdvözöllek: én
Jó Napot kívánok 😊
Tudom,hogy megosztó,ahogy írok..😊🤔
Lehet a kéznek dereka 😊
Én úgy képzelem,ha két kézfej szorosan pihen összekulcsólva a látványa,
mint egy derék íve a csípő vonalában…
Elfoszlóköd,mert nem létező, csupán elmélkedés az egész.
Mintha az emlékek a porban táncolnának 😊
Még folytatom a gondolatot…
Szeretettel: Alkonyi
Az utolsó három sor különösen tetszik:
"Porosemlékek-vágyakon.
Elmúlik minden mi szép,
háborgó őszi e kép."
Tényleg háborgó: leporolni rég eltemetett vágyak, szerelmek emlékét!
Jól írod!!! 🙂
Szia Alkonyi !
Csodálatosak a hangulatok megint ! Gratulálok !
Nekem valamiért a címről egy öreg házaspár jutott eszembe ( ne kérdezd miért ! 😅 ) És ez a gondolat engem végig kísért a verseden !
Még él az a nyári szerelem, pedig már igen csak ősz van az életükben, tehát túl vannak életük nagy részén. Átvészelték amit kellett, ami minden kapcsolatban , házasságban bizony megesik!
Köszönöm, hogy olvashattam ! Gratulálok 🙂 !
Szeretettel
Marcsy
Szép Napot Marcsy 😊
Azért jó ez az írás, mert mindenki mást lát bele a tartalmába😊
Lehetne akár ilyen története is a versnek 😊😊
Én köszönöm,hogy olvastad írásom!
Szeretettel: Alkonyi