Elgurult a gyógyszerem (Rögtönzések)
Orkán erejű szél jön
Nagy szelek jönnek holnap,
pedig hát nincsen böjtnap,
nem jönnek böjti szelek,
attól még böjtölni lehet.
Százhúsz kilométer szél minek?
Jaj, attól kiver a hideg,
lerázza fáról a sárga
levelet, s nézel a csupasz ágra.
Riadt nyár
Riadt nyár, riadt nyár,
elfutott, messze jár,
elszórta virágos
pártáját, s magányos,
rettegve reszkető
megcsalt, vén szerető,
hűtlen szerelmese
álmai szőttese,
Riadt nyár, riadt nyár,
a képe halovány,
megőszült hirtelen
és egy bús reggelen,
kihunyt a szerelem,
késő ősz lett már ő,
szirmokat nem lelő,
levelet temető,
zúzmarás télelő.
Riadt nyár, riadt nyár,
várunk, hogy gyere már,
esztendőre vissza,
mert a szíved tiszta,
sugárzó szeretet,
hozd majd a meleget,
fényekkel, mesékkel,
ne késs el, ne késs e!
Tyúktojás
Megzápult a tyúktojás,
ez igaz, nem látomás,
olyan büdös, mint a bűn,
ha feltöröm, a bűz dűl.
Pedig csibe lett volna,
más esetben rántotta,
így viszont egy bűzbomba,
hozzád vágjam, te ronda?
Burzsoá
A burzsoázia burzsuj, így tanultuk oroszul,
bizonyára nem is tudom rosszul,
mit is jelent, már nem tudom,
felejtek elvégre,
bár akkor az kötelező
nyelv volt félszáz éve.
Gyerekmese, ma úgy mondják, rég volt tán nem igaz,
Cirill, Metód sem emlékszik,
hogy burzsoá, mi az?
A francia tudja talán,
diplomata nyelv volt,
burzsoá volt az az osztály,
kit Robespierre okolt,
de én más osztályban tanultam,
orosz nyelvet kellett,
a gyévocska krasszívaja,
ezt jegyeztem meg leginkább
a többi szó helyett…
Alázat
A szívemben van alázat,
építek is egy faházat,
mert az természetes anyag,
ne is legyek ebben hanyag!
Az alázat nem halászat,
van is erre magyarázat,
hiszen aki halászt aláz,
halastóban nem panamáz.
Alázattal megkérnélek,
hogy ezt a kis verset nézd meg,
nem szenvedhet gyalázatot,
ki gyakorol alázatot…
Rendben van!
Rendben van minden,
úgy mondják ordo,
rendes a fejem,
pedig már bordó,
a sok italtól,
amit ma ittam,
rendben van, tudom,
hogy jól berúgtam!
Ordináré lettem,
ami nem rendes,
rendőrt hívhatnak,
s akkor már rend lesz,
inkább lelépek,
nehogy lebukjak,
ez így higgyétek,
nálam rendben van!
Basszusgitár
Zenél a basszusgitár,
eljátssza, milyen a nyár,
hozzá a dob pereg,
mint napozó emberek
hátán az izzadságcseppek,
s a gitár, mint zuhany zúgása
a csendek lepleit lerántja,
s a közönség tombol,
egy macska dorombol
gazdája kezében,
távol, az alvégen,
rajongó macska,
tapsol a mancsa.
Denevér
Denevér, denevér,
a szája csupa vér,
vámpír a kis dög,
egy mini ördög.
Denevér, denevér,
igazi bőregér,
radar van fejében,
nincs könny a szemében.
Türtőztesd magadat,
ha hajadba ragad az,
most döntsél nagyot,
sikíts! Vagy hagyod?
Panoráma
Nagyon szép a panoráma,
de magas is ám a számla,
fenn a torony tetejében
megcsapolják a készpénzem.
Körbe forog fenn a helység,
közben fogyaszthat a vendég
mindenféle finomságot,
közben lesi a világot.
Belátom én a környéket,
láthatárom növelték meg,
a számla is panoráma,
csillagászati az ára.
Bánatos madarak
Bánatos madarak,
állnak, mint fadarab,
elszáll a nyár, az ősz,
itt a tél elidőz.
Bánatos madarak
fáznak a fa alatt,
tollukat rendezik,
a magot megeszik.
Mar a fagy keményen,
topognak a jégen,
húsz centi hó esik,
csizmájuk nincs nekik…
A város bolondja
Bolond Jóska volt a város
bolondja egykoron,
ismerték őt a piacon,
s forgalmas standokon.
Ő hordta a kecskelábat,
a kézi stráfkocsin…
Koporsó, koporsó,
mormolta, az nem jó!
Nem mérj meg centire,
nem fekszem én bele!
Nem kell a koporsó,
Józsikának nem jó!
Iskolás gyerekek
csúfoltuk eleget,
míg ő fenyegetett.
Ez volt Bolond Jóska,
Debrecen bolondja,
ezerkilencszáz-hatvanban,
haza is szaladtam
a piacnál laktam,
a Rákóczi utcán,
hová Bolond Jóska
a kecskelábat tolta,
ha bezárt a piac,
oda került mind az,
hisz ott volt a raktár,
hol a tizenhármas házszám,
hová Bolond Jóska jár.
Már tovább nem írom,
mert elfogy papírom!
Elgurult a gyógyszerem
Elgurult a gyógyszerem,
asztal alatt nem lelem,
hová bújt el, nem tudom
az az egy szem Cavinton.
Hol vannak a verstervek,
a fejemben hevernek,
nem találok egyet sem,
az írást befejezem…