Vörös rózsát téptem veled,
míg nyarunk őszbe nem hűlt;
laza szirmát, dús illatát
gyönyörrel néztük együtt.
Nyarunk elmúlt, rózsánk lehullt,
bús szelek énekelnek;
külön megyünk, s mindegyikünk
szívében tüskét lelnek.
Édes bort kortyoltam veled,
míg nyarunk őszbe nem hűlt;
megremegett gyengéd kezed,
míg töltögettünk együtt.
Néztük csodás, rőt bíborát
a gyöngyöző nedűnek;
Külön, magunk, annyit tudunk,
hogy seprőnk keserű lett.
Napfényben sétáltam veled,
míg nyarunk őszbe nem hűlt;
éji égbolt is fényes volt,
ha ketten voltunk együtt.
Hogy búcsúztál, számomra már
a hegyek, völgyek, rétek,
zsenge határ árnyékban jár,
mindörökre sötét lett.
Egy álmot álmodtam veled,
míg nyarunk őszbe nem hűlt;
rózsasereg, bor, napmeleg
kevergett benne együtt.
Álmodtunk szép nyarakról még,
s decemberre ébredtünk.
Álmunkban még volt feledés,
de ébren csak emlékszünk.
A Girl's Autumn Reverie/ Wilcox
We plucked a red rose, you and I
All in the summer weather;
Sweet its perfume and rare its bloom,
Enjoyed by us together.
The rose is dead, the summer fled,
And bleak winds are complaining;
We dwell apart, but in each heart
We find the thorn remaining.
We sipped a sweet wine, you and I,
All in the summer weather.
The beaded draught we lightly quaffed,
And filled the glass together.
Together we watched its rosy glow,
And saw its bubbles glitter;
Apart, alone, we only know
The lees are very bitter.
We walked in sunshine, you and I,
All in the summer weather.
The very night seemed noonday bright.
When we two were together.
I wonder why with our good-by
O'er hill and vale and meadow
There fell such shade, our paths seemed laid
Forevermore in shadow.
We dreamed a sweet dream, you and I,
All in the summer weather,
Where rose and wine and warm sunshine
Were mingled in together.
We dreamed that June was with us yet,
We woke to find December.
We dreamed that we two could forget,
We woke but to remember.
12 hozzászólás
Szia!
Szép a vers, és jó a fordítás!
Szeretettel: Eszti
Köszönöm a véleményt, kedves Eszti!
Nagyon tetszik Irénke, valami különleges szépséget vélek felfedezni, nem is találok megfelelő szót. Szomorúan bársonyos. Talán.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta,
elválásról, szakításról szól a vers, szomorúság, szelíd lemondás kell, hogy átjöjjön belőle. Belső rímei miatt ilyen dallamos, bársonyos…
Köszönöm az olvasást!
Kedves Irén!
Az eldugott völgy és ez a fordításod is szép.
Az előbbiben nem vagyok kibékülve a "poros"
nyár végi csillagok jelzővel, de a " bolyhos" nál
nincs jobb az én tarsolyomban sem.
A fordítás utolsó két sora valahogy számomra nem
átütő. De ha ez fogyatékosság is, nem a fordító,
hanem a költő terhére írható. Most kicsit kontárkodom:
" Az álmunkban még volt remény,
De ébren csak veszekszünk."
Szeretettel üdvözöl Attila bá'
Kedves Attila bá',
nagyon köszönöm a véleményt.
A poros jelzővel a nyárvégi , de még meleg, valóban poros hangulatot, a már ősz fewlé forduló csendes, fáradt hangulatot akarom érzékeltetni.
Ennek a versnek az utolsó két sorát nem tudtam máshogy kifejezni, ugyanis pontosan erről szól, és nem maradhat ki az emlékezés-… tudniillik, a kapcsolatnak vége, már elváltak, nem találkoznak többet, tehát olyan igét nem választhatok, ami még jelenbeli kapcsolatra utal…
Jó ez a Napvilág! Már kezdek rászokn a fordítások olvasására is. Itt is érdemes volt időznöm!
szeretettel-panka
Kedves Panka, köszönöm, hogy elidőztél itt is!
Irénke!
Itt is gratulálok! Néhány szerény ajánlat…
Láttunk csodát, rőt bíborát…
Álmunkban még feledtünk rég,
S keltünk, hogy emlékezünk.
A sorközi rímek tucatjával nehezített, szigorú rímképletű vers átültetése a tartalom lelkiismeretes követésével igazán nagyszerűen sikerült. Minden formai követelmény betartatott, beleértve a következetes jambikus lejtést…
Köszönöm, Dávid!
Be kell vallanom eddig nem ismertem a költőnőt,de a fordításod révén kezd érdekelni.Grt.Z
Kedves Zarzwieczky, köszönöm az olvasást.
Nagyon örülök, ha felkeltettem az érdeklődésed.