Éppen vasárnap volt, – így mondtad…
Úton voltam, a fájdalmakból gondoltad.
A haragos ég nagyokat villámlott,
De te szépnek láttad mégis a világot.
Mikor megszülettem nem sírtam,
Boldogan hozzád bújtam.
Simogattad csupasz testemet
Nézegetted csillogó szememet.
Találkoztunk mi már régen is,
Az a kapcsolat sem volt hamis.
Drága kincs voltunk egymásnak
De útjaink mindig elváltak.
Anya lánya kapcsolat, rajta a lakat,
És a kulcs nem volt a lábtörlő alatt.
De hogy került oda a kapocs?
Megint elszakadt, – sajnos.
Fejtegettük életünk fonalát,
Elfogadtuk Isten akaratát.
De ellenszegült sokszor az Egó,
Már nem vagy velem, – ez nem jó.
–
16 hozzászólás
Szép elmélkedés kedves Vali a kapcsolatról.
Lehet, hogy újraszületünk egymásnak?
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Vali!
Szép vers az anya-gyermek kapcsolatról. Sajnos, ebben a rohanó világban, sokszor akkor döbbenünk rá, hogy mennyire hiányzik, amikor már késő.
Üdvözöllek, régen láttalak itt.
Szeretettel
Ida
Kedves Ica!
Tisztelem minden ember véleményét a földi lét és az azon túli világról, de örülök ha olyan emberre lelek akit foglalkoztat amit Te is írsz, hogy "újra születünk egymásnak?"Az én filozófiám szerint igen.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel:Vali
Kedves Ida!
Születésnapom körül jutott eszembe Édesanyám, s vele együtt a meséi. többek között a születésemről.Aztán a többi gondolat meg hozzá tapadt.Sok éve elment de éppen ma annyira hiányzott, hogy sírva fakadtam.Van ilyen!
Talán újból rendszeresen leszek itt.Sok oka volt a távollétnek.Legutóbb az, hogy az email változtatás miatt nem tudtam belépni. Köszönöm, hoigy nem felejtettél el.
Szerettel:Vali
Szia!
Szép vers.
Szeretettel: Eszti
Szia Vali!
Régies stílusban írt versed gyógyír, gondolataid mindig ezt közvetítették.

Örülök, hogy újra van ihleted, írj csak, mert ez is egy szép alkotás a lelked mélyéről!
Szólhatnék a technikáról, de nem teszem, mert a vers indíttatása és célja szerintem nem az, hogy a költészet csúcsa legyen, sokkal inkább az, hogy elmondj valamit, ami bennünket is felemel.
Köszönöm.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Eszter!
Köszönöm elismerő szavadat.
Szeretettel üdv:Vali
Szia Kankalin!
Köszönöm, hogy időt szánsz rám.Valóban a lelkem mélyéről került elő a gondolat.Régen volt mikor én születtem, és ez a "versféle"a születésnapomon született.Azt hiszem egyik versem sem a költészet csúcsa, de próbálkozom.Szeretném ha a jövőben megírnád a hiányosságokat, hiszen abból tanulok én is mint mindenki más.
Szeretettel:Vali
Kedves Vali!
Szeretettel olvastam versedet, nekem is vannak hasonló érzéseim és mist előhiztad őket.
Kôszönöm.
Szeretettel: Edit
Jajj jajj most elhoztad…javitas..jajj jajjjjj
Szia Vali!
Én úgy gondolom, hogy a vers mondandója túltesz annak szerkezetén, de egyáltalán nem alacsonyítja le magát a versélményt. Sokféleképpen lehet írni, az ember is sokféle. Te te vagy. Végigolvastam a hsz-eket, és számomra az derült, ki, hogy egy nyitott, fogékony személyiséggel van dolgom,- ha már a költőt akarom kivesézni. (Egyébként nem fogom.
) Versed témája egy fontos és elkerülhetetlen állomása a létezésnek, te pedig gyönyörűen kibontottad azt a számomra, elgondolkodtat, és ezt köszönöm.
Üdv,
A.
Kedves Edit!
Ezek a gondolatok mindenkiben megvannak, gondolom. Anyáról, szülőanyáról, nevelőanyáról, kinek így kinek úgy.Nekem Édesanyám, aki oly közel állt hozzám, egész életemben mégis egy talányvolt, sőt, mint látod azon túl is.Köszönöm szavaidat.
Szeretettel Vali
Kedves Andrea!
Köszönöm elemzésnek is betudható hozzászólásodat. Valóban a születés a legfontosabb állomás az életünkben. Általában sírva jövünk a világra, Édesanyám elmondása szerint én nem, de az én kislányom sem. Mit jelenthet, nem igazán tudom, csak elképzeléseim vannak róla. Talán vártam már a földi létet.Sok itt a dolgom, azt hiszem nem először járok itt én nem is utoljára, de ez más téma.
Köszönöm, hogy időt szántál rám.
szeretettel:Vali
Kedves Vali!
A születésnap valahogy más mint a többi. Megrohamozzák az embert olyan gondolatok, amire máskor nem is gondol.
Köszönöm, hogy ezeket megosztottad velem olvasóval.
Ági
Kedves Ági!
Köszönöm, hogy megoszthattam Veled is.
Szeretettel:Vali
Kedves Valika!
Örülök a hírnek, hogy a jövőben már többször találkozunk. Bizony, a születésnapokon elmerengünk az éltünkről, szülőkről, testvérektől. Én is olyankor szoktam szomorkodni, mert a családunkból már csak én, egyedül vagyok életben. Sokszor előveszem korabeli anyagokat és olvasok róluk, mert mindegyiküket nagyon szerettem.
Valika, nagyon mély érzéseket írtál le a versedben. Te gyönyörű verseket írtál mindig, és nagyon hiányzol, amikor nem vagy itt! Látom, most a szabályos verssel próbálkozol. Biztosan ez is sikerül Neked, ez is telve mély érzésekkel, őszintén mondhatom, örömmel és szeretettel olvastam, bár tartalma – természetesen – szomorkás.
Kata