Bú von karjai közé, hagyom, tudom miért.
kínok közt gyötrődöm, kérded-e, kiért?
Fogd fel, elment, elhagyott, meghalt, vége,
egy hang azt mondja, nézz magadba végre!
Mi a boldog nyugalom, elfelejtettem rég,
tegnap, ma, holnap életfogytig tartó játék.
Szeretni, emlékezni, feledni nem könnyű,
egykor volt, mára elmúlt, ráeszmélni szörnyű.
Hozzám szegődik, mint kóbor kutya, a némaság,
a halk suttogás átölel, sötétben vibráló gonoszság.
Billogom, béklyóm élő szívem, sose menekülhetek,
lelkemet pokolbéli szörnyként örvény ragadja meg.
Fonnyadt koszorú nem halált jelez, csak veszteséget,
elengedném, de folyvást átélem ugyanazt a képet.
Mit, ha tehetne rögvest kitörölne zaklatott agyam,
száműzném, örökös küzdelmem ellene hasztalan.
Leégett gyertya, csorbult tőr lesz eztán ismertetőjegyem,
múlandóságom újraélem, erős méreg járja át szervezetem.
Elönt egy érzés, s vezet elmém soha véget nem érő útján,
temetői csend honol, körbevon, mint gyűrű, a Halál ujján.
8 hozzászólás
Kedves Szilvi!
Nagyon benne van a fájdalom, a kétségbeesés, a ráeszmélés…
Jól megírtad, tetszik.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Nagyon köszönöm hozzászólásodat és örömmel tölt el, hogy olvastál és tetszett a versem. Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Szilvi!
Nagyon komoly és tartalmas verset írtál, a fájdalom valószerűsége szinte hátborzongató.
A múltat teljesen és nyom nélkül ugyan nem lehet lezárni, de fölösleges rágódni az eseményein.
Meg kell próbálni a szépre, a dolgok pozitív oldalára gondolni, a rosszat pedig úgy tekinteni, mint egy szükséges velejárót, mert valahol mindennek meg van a maga értelme.
A kellemetlen emlékek nem szabad, hogy megrémisszenek és visszarántsanak a múltba. Le kell szűrni a tanulságot, aztán továbblépni. A jelen mindig számtalan lehetőséget ad, hogy a jövőd boldogabb, emberhez méltóbb és szebb legyen. Ilyen gondolatokat szült bennem a műved, amely formájában is nagy előrelépést mutat a többihez képest.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás! Valóban nehéz lezárni az embernek egy elmúlt időszakot, főként, ha hosszantartó volt. Lehet, hogy a lezárás után hosszú hónapokkal, vagy évekkel is szenved néhanap az ember és elgondolkodik azon, hogy miért is van ez így. De igazad van, mindig előre kell tekinteni és én igyekszem is ezt tenni. Ezek a néhanap előbukkanó gondolatok szülték ezt a versemet. Örülök, hogy előrelépést és fejlődést látsz a verseimben, köszönöm hozzászólásodat és hogy olvastál! Szeretettel: Szilvi
Szia Szilvi!
Ritka az olyan vers amiben nekem minden tetszik. Az eddigi verseid közül nekem ez a kedvencem. Jó kis vers.
Barátsággal: Ági
Kedves Ági! Örülök, hogy minden tetszett, szerintem ez a legszomorúbb és legsötétebb versem eddig, érdekes, hogy ez ragadta meg ennyire a tetszésed. Őszintén szólva borúlátó is voltam abban a pillanatban, mikor kipattant a fejemből. Köszönöm, hogy olvastál és megosztottad velem a véleményed! Barátsággal: Szilvi
Fájdalmas vers…
szebb napokat kívánok!
Üdv:Pityu
Kedves Pityu!
Szerencsére már túl vagyok ezeken a fájdalmas időszakokon nagyjából, egy boldogabb időszakomat élem. Köszönöm, hogy olvastál! Üdvözlettel: Szilvi