Kinek sírját föld fedi
ott vigaszt már nem nyújthatsz neki.
A halál árnyéka kéjesen borul rá
és elfödi,
mi volt és lehetett volna nem tudhatja már meg senki.
Sötét és hideg hely,
szűk koporsó miben nyugszik,
ami utolsó fekvőheylét jelenti.
Élete dicső volt és fényes
zengték a sír mellett, földön szerzett javait
nem vihette el, csak tetteivel
számolhat el.
Mit mi csupán külsö szemmel láttunk,
ott fenn az égben tudják pontosan jól,
mi az amit tettél jó
vagy rossz szándékból.
És
valahányszor eszükbe jutnak
kimennek a sírhoz
és letérdelve imádkoznak,
a lelkedért fohászkodnak,
mert ki ismert
tudja nincs olyan ember
kinek életét a bűn meg ne rontotta.
Az ima mely tiszta szívből száll fel
a mennybe,
azt az Úr figyeli és meghallgatja
gondviselve.
2 hozzászólás
Kedves Adnyra!
Nagyon mély értelmü írás!
“földön szerzett javait
nem vihette el, csak tetteivel
számolhat el.”
Mennyire igaz!
Legtöbben úgy tesznek,ugy élnek mintha soha
vége nem lenne az életnek.
Szintén az anyagi ´szerzés´mindenek feletti érték
számukra!
A második részben nagy igazságról írsz:
“mert ki ismert
tudja nincs olyan ember
kinek életét a bűn meg ne rontotta”
Gratulálok!
Nagyon mély és fontos gondolatok,
melyekröl írsz!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor! Pontosan ezért írtam ezeket le,mert nagyon sokan ezen a földön csak a mának és az anyagiaknak élnek. Átgázolnak bárkin és bármin, de idelenn a mennyei kincseket kell halmoznunk és nem a földi javakat.Köszönöm szépen mindig olyan kedves szavakat írsz.