Élni hordalak

Sóhajnyi csended
bennem újjászületik –
tavaszba írlak.

Belém karcoltad
a mindenség hiányát;
vágyamban lebbensz.

Létembe tárlak.
Átfonod minden napom
árva dzsungelét.

Színekbe bújtál:
a szivárvány nem halott,
a fény rám csöpög.

Segíts áldani,
ahogy a tátongó űr
egyre távolabb…

Te vagy, tanítasz,
én őrizlek, magamban
élni hordalak!