Meg kellett volna halnod!
-szólt a partról kedvesem.
Sodort az ár, de gondoltam
meglepem azzal, hogy élek.
Kitartás, szerelmem!
-kiáltott felém.
Kapálództam, de egy ággal
tuszkolt visszafelé
a vízbe.
Prűd vagy! Nem érzed,
milyen jó szenvedni
látni téged? -szólt.
S miután jóllakott,
meghánytatta magát.
Mert ő kiüríti, ami sértő
neki-
bármi belefér.
1 hozzászólás
Értem, legalábbis azt hiszem, mert nem könnyű érteni. Tetszik!