Az éj fagyos szobámba
ma látogatni jött
rekedt mosollyal mondta:
élsz-vagy halsz kezem között
hajnal nem tér be hozzád
hazug ne légy ezért
megmérem lelked súlyát
kaphatsz hát szemet szemért
Mit ér hát síró súlya
mi kellhet hát neked
azt létem árja gyúrta
vidd hát itt van -tied
a bűnöm árvasága
rám talált ma itt
ül bennem győztes torra
kivonva késeit
látod-már roncs a testem
tán nem is vánszorog
képzelet döccen benne
képzete nem dohog
hazug-látod-nem vagyok
szavam sem titkol el
veled hálva én vagyok
a titkos árva jel
bűnömért még nem lakoltam
sírhalomra ráborultam
ráborultam átkaroltam
árva lelkem nem találtam
Talán az is elveszett…
17 hozzászólás
Szomorúan olvastam versedet. Még annyit ne add fel!
szeretettel-panka
Nem tehetem Panka,köszönöm a látogatás.
ruca
"a bűnöm árvasága
rám talált ma itt
ül bennem győztes torra
kivonva késeit"
Hihaaaa! Ez a versszak külön megér egy ötöst.
helo. ide hallom a sikkantásod-ami jól esik a begyemnek, de
a valóság,mint ott a négy sorban, nekem néha kegyeetlen.
örülök,hogy benéztél szusi!
Szia ruca! 🙂
Először csak "…"-ot akartam írni, meg az aláírást, de mégsem ezt teszem. Zavarba ejtően tiszta és mély a versed, őszinte, csodaszép, beleélős. Valamiért nekem leginkább ez:
"hazug-látod-nem vagyok
szavam sem titkol el
veled hálva én vagyok
a titkos árva jel"
Az egész gondolatsor így, ahogy van, nagyot üt, gondolkodásra késztet, és titkon örülök, hogy mégis betért a hajnal, az a "talán" a végén pozitív, mert csak "talán". 🙂
Ez a vers is igazán te vagy! 🙂
Szer: Kalin
Helo. Van valami megfoghatatlan titkos kapcsolatom az éjszakával, talán mert "sokat vagyok vele". De mindent tud rólam, beszél hozzám és mégis keresztre feszít, hogy aztán elmetszhesse a kötelet. Ilyen az életem, de van minden nap egy éjszakám.És nem is akármilyen.
Tudom, s azt hiszem, nem véletlenül, mert te magad is Éj vagy. Nem véletlenszerű a kapcsolat, inkább előre megírt, megrendezett. Hogy az Éj mit enged, azt óvatosan irányíthatod, ez a kiváltságod, melléd szegődött, s rajtad múlik, miként élsz vele. Két éve követem a verseid apró rezdüléseit mélységeiben és magasságaiban. Van (van?) életed, napod (napod?) éjszakád (???). Vannak érzéseid. Gyönyörűen fested őket egy láthatatlan, alig követhető paletta színeiből. Örülök, hogy számomra láthatóak a foltok, és a "nem akármilyen" éjszakák. 🙂
Kalin
Kedves Ruca!
Versed nagyon mély érzéseket takar. Elgondolkodtató…
Nekem csupán az hiányzik, hogy nem szedted mondatokba.
Anélkül is csillagos!
Szeretettel: Kata
Köszönöm a látogatást és a véleményed, kedves Kata!!
ruca
Húúúúúú nagyon jó! Elmélkedés, egy számadás, amely akkor érkezik, amikor az éjszakában saját gondolatainkkal lehetünk szabadok. Szabadok? Egy bizonyos fokig igen.
A többi itt fentebb. Köszönöm!
Szeretettel:Selanne
Szia Selanne.Komoly értékmérő a véleményed,köszönöm
a látogatást-a Húúúúú-nekem sokat jelent. Kapaszkodok, láthatod-
vagy csak keptetek?-ki tudja még.
ruca
Húha, mint a tagló, olyan a hatása a versnek. S pár nem kérdeztél, én megtaláltam lelked, ott van minden sorban! Köszönöm szépen!!!
Köszönöm a látogatásod, Dórilaci!
Szia!
Mélyről fakadó kiáltás árad soraidaból. Gyönyörűen visszaadott létállapot. Az éjszaka bármire képes, lelkünk legeldugottabb zugából is előhozza fájdalmainkat!
Szeretettel: Eszti
Szerbusz Eszti. Ritkán jutok ide, de kitartó és lelkes támogatásod
jól esik, és úgy gondolom, ott legbelül érzed is a dolgaimat-köszönöm.
Kedves Ruca!
Hű, de szívbemarkolóan szomorú a versed! Egy megfáradt lélek vergődő sóhajtása az éjszakában.
A fáradságot ki lehet pihenni, és talpra állni újra új célok megvalósítása felé, de aki megfáradt, az már nehezebben tudja folytatni, ami még előtte áll !
Remélem csak egy pillanatnyi hangulat lenyomata a versed, és nem megfáradtál, csak épp elfáradtál, amikor írtad.
A feszes -sok mindent takaró – sorok a versedet egészen sejtelmessé tették számomra. Nagyon tetszett, gratulálok!
Judit
köszönöm megtisztelő látogatásod és értékes
véleményed:ruca