Te voltál az nekem,
mi hópihe a télnek;
igazgyöngy lett szívemből:
és gyümölcse tiédnek!
Te voltál az nekem,
mi falevél a nyárnak;
de haloványul arcod,
hisz régóta nem látlak.
Miként egy sziromra
jut virágpor a méhről:
rám festői kép tekint
le rólad így az égről!
Kristálylelkű Johim,
büszke vagyok sétáink
hágóinak zömére,
hol Isten kísért minket.
Beszéljünk egy napon,
tiporj földig bűnöket:
főleg, amely sziklával
porba törtem bűvöket.
Sajnálom e döntést,
kínoz, úgy fáj, szinte öl;
nyirkos hegyek ormára
értünk akkor együtt föl.
Alig tudok élni,
elalvó kis gyertyaláng
pislákol csak sötéten,
mert külön úton járunk.
Szép szempárod nélkül
minden órám elhalad,
míg emlékeink tornya
örökre hűn itt marad…
Te voltál az nekem,
mi falevél a nyárnak;
de haloványul arcod,
én oly régóta várlak.
Te voltál az nekem,
mi hópihe a télnek;
igazgyöngy lett szívemből:
és bimbója tiédnek!
13 hozzászólás
Szép vallomás…
Gratulálok, Judit
Nagyon szép vallomás kedves Fredrick!
Gratulálok !
Szeretettel: zsu
Köszönöm! De úgy tűnik, hiába minden, semmi nem oldja föl a múlt árnyait…
Szia Fredrick! 🙂
Összefacsarodott a szívem, amikor a sorokat olvasni kezdtem, bár néhány helyen botlik a vers…
"Kristálylelkű Johim,
büszke vagyok sétáink
hágóinak zömére,
hol Isten kísért minket." …például itt.
Azt hiszem, innentől elveszítetted az uralmat önmagad felett, aztán valahogy visszasodródtál a vége felé saját magadhoz.
A tartalma megfogott, a keret tetszett. Szerintem jó úton haladsz a költészet görömgyösútjain. Ha igazán őszinte kritikákkal is elhalmoznak az alkotók, nem lesz megállás. 🙂
Szeretettel: Kankalin
… göröngyös útjain…
Azt hiszem tudom mire gondolsz Kankalin, de a botlás 2 helyen is tudatos… Mivel a vers kereszt alakú, az említett versszak Jézus feje, a 7. pedig a lába. Minden versszak keresztrímes, ezt a 2-őt kivéve…
Köszönöm a dicséretet!
Fredrick
Újra meg fogom nézni, képként is. 🙂
Köszönöm! 🙂
Szia Fredrick! 🙂
Köszi ezt a linket: http://www.fredrick-st-claire.com/
Itt vált festménnyé bennem az, amiről az imént szóltál. nagyon tetszik képileg, sokkal több van benne, mint először hittem. Azért azt elárulom, hogy magam is megdöbbentem azon, hogy így is épp ott bicsaklik meg, ahol az imént említettem. nem tudom megmondani, hogy miért akadok el ott, de így van. Amúgy pedig ügyes vagy! A feszület jobb és bal oldala hihetetlenül emel az egészen. Csak így tovább!
Köszi, hogy megosztottad velem e linket! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Igen, képileg az igazi! 🙂
Ha netán lesz véleményed a többi versemet illetően, örömmel fogadom!
Szeretettel: Fredrick
Csodaszép vallomás!
Grat:sailor
Bár szóba állna velem…
Köszönöm sailor!
Üdvözlettel: Fredrick
Aki esetleg még rátalál itt erre a versre, meg is tudja hallgatni egy szép előadásban:
http://www.irodalmiradio.hu/hangtar/?p=781