Emlékezés

Hároméves voltam,
még élt anyám.
Pontosabban, már
csak a haja és a szeme.
Én játéktalicskában
három szem szilvát
toltam be neki az udvarról.
Ennyi éves vagyok, mondtam,
és egyenként kiraktam
a félérett gyümölcsöket
a hófehér takaróra.
Ő mosolyogni próbált,
de akár sírhatott is,
mert könnyes volt a szeme.

Most, hogy fázom itt,
a fűtetlen szobában,
eszembe jut,
nem emlékszem, hogy
valaha is az ölében
tartott volna.