Emlékezz rám ha majd
mi jó köddé válik,
s utadon ha kihajt
a szó küzdve váltig!
Emlékezz mint csordult
neszén a pillanat,
feléd, s felém fordult
mi nekünk megmaradt!
Emlékezz a percre
letűnt idők ködén,
igaz szót szeretve
tör utat a remény!
Emlékezz ha sóhajt
benned a félelem,
mindaz mi engem hajt
neked szánt intelem!
Emlékezve fogadd
sorait betűknek
mi hű meg ne tagadd,
tegyél különbséget!
Ne legyen benned félsz
hidd el azt ami lesz,
szavam szívedbe néz
így rám is emlékezz!