Emlékszel, hogy éltünk;
Édesanyánkat öleltük
Apánk szorítását féltük,
Pedig szeretet volt az s
Semmi más,
Emlékszel, hogy éltünk;
Barátokkal körbeültünk,
Tanítóinkat elkerültük,
Pedig jóság volt az, s
Semmi más,
Emlékszel, hogy éltünk;
Szerelmeinket elsírtuk,
Nappalig éjszakáztunk,
Pedig tapasztalat volt az, s
Semmi más,
Emlékszel, hogy éltünk;
Családunkért küzdöttünk,
Munkáért harcba mentünk,
Pedig sorsunk volt az, s
Semmi más,
Emlékszel, hogy éltünk;
S most nyugalommal fekszünk,
Gyermekeinket öleljük,
Boldog körforgás ez,
Örökkévalóság.
Emlékszel…
By Hayal
3 hozzászólás
Kedves Júlia!
Jó néha elmerengni az átélt eseményeken. Versedben szép csokorba kötötted emlékidet. Bár még fiatal vagy, de lám, Neked is mennyi összegyűlt.
Javaslom kijavítani a következő szót, a végétől számított 3. sorban találod: "Gyermeinket" öleljük (hogy ne rontsa az összhangot).
Szeretettel: Kata
Igen, emlékszünk. Ez is nagyon jól sikerült, tetszik a
tartalom mellett a forma és az a bizonyos ritmus, amiről
már írtam. Nagyon jó!
ruca
Kedves Ruca, nagyon köszönöm a véleményed, örülök, hogy olvastál, és írtál! A biztató sorokért mint a Tied, érdemes írni, alkotni!
Köszönöm!
H.