Összetörted a szívem,
Eltiportad a lelkem,
Mondd, mit ártottam neked,
Miért tetted ezt velem.
Csalódtam egy életen át,
Ez az, mi leginkább bánt.
Így nem tudok már élni tovább,
Most elbúcsúzom, viszlát.
Emlékül
By aphroditeBy aphroditeBy aphrodite
3 hozzászólás
Jó röviden foglaltad össze búcsúszavaidat. Amikor olvastam, eszembe jutott hogy nekem is van egy ehhez hasonló versem, szintén hasonló témában, csak én szabadvers-ként írtam meg. Jót mulattam rajta magamban, jó perceket szereztél vele.
Szeretettel: Kata
Kedves Aphrodite!
Gratulálok,a versed magáért beszél
Üdvözlettel:Hekaté
Remélem ez a búcsú csupán a csapodár kedvesnek szól és nem kell komolyan venni ezt a sort: …”Így nem tudok már élni tovább,”…
Oly nagyon sokszor csalódunk kedves Aphrodite. A szerelemben, a munkahelyen, a családban és a barátnak hitt emberekben, stb. Ha minden csalódásnál életúnt és kiábrándult üresség érkezik, hát nagy baj van. Hiszen erős vagy és a csalódások ellenére sem fogsz megalkudni, mert a szépség és az öntudat mindig a tiéd marad. A szépség nem csak a külsőségekben mutatkozik meg. Ha olyan társat keresel, aki azt a belsőt (is) szereti, soha nem fogsz többet csalódni.
Szeretettel
deb