Októberben még írt nekem,
s ha ránézek könnyes szemem.
"Szeretettel olvastalak",
üzente a versem alatt.
Megdöbbentő, el sem hiszem,
most e hírtől fáj a szívem,
"…eltávozott Finta Kata,
nem tér vissza, soha, soha…".
Korára nem panaszkodott,
nekünk inkább példát adott,
szeressük az irodalmat,
írók-költők meg nem halnak!
Benne élnek műveikben,
a műveik szíveinkben,
lelkük onnan ránk mosolyog,
"nem haltam meg, élő vagyok!"
Rágondolok, könnyes szemem,
hiányozni fog ő nekem,
mert ő igazi jó barát,
találkozunk majd odaát!
6 hozzászólás
Kedves Albert!
Nagyon szép emlékeztető verset írtál Katáról. Igen, ő példa mindenkinek. Fájó szívvel gondolok rá, pár levelet is váltottunk, kedves sorokat hagyott az írásaim alatt… A művei itt vannak, emlékeztetnek rá. Köszönöm, hogy írtál róla, ez nagyon szép gesztus! Igen, majd odaát találkozunk…
üdvözlettel: hundido
Kedves Albert!
Előcsalogattad a könnyeimet, olyan hitelesen adtad át Kata jellemét. Igen, ilyen volt. Segítőkész, önzetlen, jó barát. Csak reménykedhetünk benne, hogy találkozunk odaát. Köszönetem ezért a gyönyörűséges emlékversért.
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Kata egy nagyon közvetlen és szeretetre méltó egyéniség volt. Sokat értekeztünk egymással, és ha már egy-két hétre elmaradt, mindjárt észrevettem, hogy hiányoznak a kommentjei, az üzenetei. Ám legutóbb már kezdtem aggódni, oly régen nem láttam itt bejelentkezve. Aztán megtudtam a szomorú hírt. Bizony megdöbbentem. Én nem tudtam a magas koráról, mert bár sejtettem, hogy nálam jóval több lehet, de ennyit nem gondoltam, mert annyira friss volt szellemileg. Végül is úgy éreztem, hogy írnom kell egy verset róla, esetleg hozzá, hátha odaátról is el tudja olvasni.
Szeretettel: alberth
Kedves Hundido!
Köszönöm az értékelést! Igyekeztem hozzá méltó szintű búcsúverset írni Katának. Bizony ennyit megérdemel, mert a Napvilág íróklub fontos irodalmi közeg volt számára, szeretett itt alkotni, olvasni, értekezni és kikapcsolódni. Manapság már számos irodalmi fórum is létezik az interneten, de ő nem nagyok kalandozott el másfelé. Kitartott eme szellemi otthona mellett és így számos alkotása maradt ránk, valamint az íróklub tagjainak írásaihoz is hű maradt, mint olvasó. Bevallom, még én is el vagyok maradva az ő műveinek olvasásával, amit majd pótolni is szándékomban áll. Az édesapja is nagyon szép verseket írt, azokat elolvastam, mert kíváncsi volt a véleményemre. Tehát sokat értekeztünk, sok évig, úgyhogy betöltetlen űrt hagyott maga után számomra. Ezért is igyekeztem az emlékét ápolgatni eme versemmel.
Üdvözlettel: alberth
Kedves Albert!
Még csak most tudtam meg mi történt. Teljesen le vagyok sújtva, meg vagyok döbbenve. Nem találok szavakat….
A versed nagyon szép, méltó emlékvers. Megkönnyeztem.
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Engemet is megdöbbentett és megkönnyeztetett a hír. Nagyon hiányzik Kata, hiszen régen ismerem itt, ezen a lapon, sokszor jelentkezett és nagyon kedves volt mindig. Én is csak véletlenül tudtam meg, hogy már nincs az élők sorában, mert nem volt közzé téve. Nyugodjon békében!
Üdvözlettel: alberth