(refrén, férfi)
Ne haragudj, de elmegyek, könnyebb lesz így az életed,
Nem kell többé a szíved s lelked féltened.
Csak arra kérlek, gondolj rám, s ne okold magad, ez az én hibám,
Szeretlek, de élnem kell az életem.
(férfi)
Sokáig próbálkoztam az átlag élettel,
De rájöttem, hogy nem fog menni,
Próbálj meg kérlek elengedni!
Túl nagy a szívem, de neked mindig lesz benne hely.
Nem akarlak tönkretenni,
Próbálj meg kérlek elengedni!
(nő)
Menj, ha menni akarsz, fáj, hogyha szenvedni látlak.
Utoljára a karomba zárlak, s átadlak a nagyvilágnak.
Éld az életed, de azt ígérd meg,
Ha belefáradsz, visszatérsz. Én visszavárlak.
(refrén)
Ne haragudj, de elmegyek, könnyebb lesz így az életed,
Nem kell többé a szíved s lelked féltened.
Csak arra kérlek, gondolj rám, s ne okold magad, ez az én hibám,
Szeretlek, de élnem kell az életem.
(férf + nő együtt)
Talán egyszer még összehoz minket az élet
(nő)
S nem kell többé félnem, hogy elveszítelek
Talán egyszer majd visszajössz hozzám végleg
(férfi)
Most mennem kell, de hidd el, nagyon szerettelek.
3 hozzászólás
Kíváncsi lennék a dallamára… 🙂
Néha (bármilyen furcsa) akkor teszünk a legjobbat a "másiknak", ha elengedjük…
Üdv: Gy.
Van neki az is. 🙂 Sajnos – egyelőre még – csak a fejemben.
Üdv.: Mariann
Micsoda dal!
Gyönyör és fájdalom,
engedd el úgy,
hogy majd egyszer láthatod.
Kifejező, őszinte.
Nagyon szép!
Zsolt