Enyém a lenge nyár, az ősz, az enyhe tél,
a kéklő ég, szelíd dombtetők felett,
védtelen éj neszét hallgató csendben,
a mámor ittas képzelet.
Elhagynak ők, s őket én is egyszer elhagyom,
mégis szelíd mosolyukra ébredek…
Szerteszét szóródott ami szép volt,
a valóság, valótlanná vetkezett.
Aludjál múló nyár, színarany fák tövén,
a tél-puha hó majd melenget,
napszálltakor, madárszárnyon,
életemmé perellek.
Enyém…
By Mukli Ágnes
16 hozzászólás
´mámor ittas képzelet-ben´
született írásodra gratulálok!
Szeretettel:sailor
Kedves sailor!
Ez a versem a szó-szövő játékból született.8 szót kaptunk,amit verssé kellett írni.
Köszönöm soraidat. Ágnes
Szépséges ez a versed, Ági!
A természet képeivel ábrázolod az életet, az elmúlást, az elfogadást…
Nagyon ott van.
Ida
Kedves Ida!
Örülök, hogy véleményezted a versem, köszönöm soraidat.
Ági
Szép lett a természetképed kedves Ági!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica!
Örülök, hogy tetszik, köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel. Ági
Csodaszép !
Szeretettel: Zsu
Köszönöm, hogy olvastad, Zsu!
Szeretettel.Ági
Igen, a Tiéd, mert Te látod, és láttatod. Ehhez kell a tehetség. Marica
És … a jó olvasó, aki szépséggel tölti meg a sorokat.
Szeretettel. Ágnes
Kedves Ágnes!
Ez a VARÁZSLATOS!
Köszönöm!
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Örülök, hogy tetszett. Ági
Kedves Ági!
Szép festmény a gyönyörű természetről, de itt-ott kissé lehangoló, de ami aztán mégis vigasztaló,
a vége engesztelő.
Érdekes a vers szép gondolatokkal.
Szeretettel olvastam: Kata
Köszönöm. Ági
Csodaszép versedhez szívből gratulálok.
Szeretettel: Györgyi
Kedves Györgyi!
Köszönöm, hogy szépre olvastad versemet.Szeretettel. Ágnes