Két gyertyalángra szegezem szemem,
tollam tintája apad, szívem megremeg.
Csábító fájdalom a tüzeknek hatalma,
hóesésben ég még a gyertyának lángja.
Magányos förgeteg vagy, ezért dúlsz-fúlsz,
egyedül a tömegben : az élet mindig rút.
Enyhe szellőt érzek, ha orkánban hálok,
förtelem a plédem, ha szól a nyugalomkánon.
Megkaptak már utóbb ötven évnyi mosást,
a történelem hamis, a törvény kifogás.
Értelmek ütközése az értelmetlen fék,
hogy lényeket gondolkozni ne engedhessék.
Eszembe jut egy erdélyi hajnal:
viskó mellett hegy, patak alatta.
Felkél a nap, eljöve az idő,
de nem látom merre az álom, mely oly hő.
Felhők ütköznek felhőkkel,
köd ködöt fojtogat,
az igazság tisztasága most nem jelen meg :
öli mind egymást az ostoba, kivált' a magyar.
Fogadtak a szürkébb felhőre,
ő nyert, már négyszáz a halott,
nehezen jutottak dűlőre:
a pénz átadatott.
Inkább nézz látással, mint nézés után láss,
ha csak sejteni is akarod, hol az igazság.
Való igaz, ezt nem érheted el – a főúr örül-,
De megláthatod azt, mi vesz téged körül.
A harmóniában a zavar a szép,
fagyasztott szürkeség melegségében a remény.
Fák karjaival elsuhan a szél;
gondolni vagy érezni valamit, valahol, valamiért.
11 hozzászólás
Szia! Kérted a kritikát, hát íme! Először is, egy 15 évestől, aki "kezdő" – ez egy remekmű. Olyan ez, mint amikor egy serdülő (magyar) teniszező grand-szlemet nyer a korosztályában: klassz. A kérdés az, mire megy vele a felnőttek között? Rengeteg gondolat van ebben a versben, ami alig-alig vers, sokat markol egyszerre (több témát érint). Talán, ha ezeket külön-külön írnád meg, többet tudnál adni az olvasóknak gondolataidból, érzelmeidről. A 6. vszak pl. számomra magyarázatra szorulna, valami választásról, vagy tüntetésről szólhat, amit pénzért szervezetek, nem tudom, ha meg nem magyarázod, talán mondjuk egy novellában…stb.
DE érdemes írnod! Folytasd! Ezer verset kell megírni ahhoz, h végre egy igazán jól sikerüljön! Üdvözlettel: én
A LEÍRÁSOM HIBÁS, elnézést kérek. 15 évesen írtam, 2011-ben, nem 2016-ban.
Üdv!
Annyi szent, hogy nem számítottam ilyen erős dicséretre! Köszönöm szépen az elismerést!
Valóban, látom én is ma már, hogy a 'tini', aki hirtelen sokat lát, hall, érez és ismer meg, nem tud mit kezdeni magával, ezért csapongva próbál kihányni mindent magából, és ez lett az eredménye.
A 6. versszak leginkább valami olyasmit akarhatott megfogalmazni, mint anno a gladiátorharcok, amit ma is látni vél, csak kicsit másként ; lényegében az urak mulatozása, játszadozása az átlagemberrel, és poénból még fogadnak is, mi lesz az acsarkodás eredménye. Nem teljes, közel sem tökéletes, de akkor ennyire futotta.:)
13 és 17 éves korom között közel kétezer irományom született, persze majdnem mind már a szélben evickél valahol vagy a földben pihen. Most, 21 évesen kezdtem el újra írni, és soha többet nem szeretném abbahagyni.:)
Szerintem is írnod kell.
….és sokat tanulni. ( én azt teszem )
Szeretettel: Edit
Köszönöm szépen a véleményt, és hogy elolvastad! 🙂
Üdv: Pandolith 🙂
Gratulálok versedhez. Üdvözöllek. B😊
Üdv!
Köszönöm szépen!:)
Nem szeretnélek félrevezetni, ezért szeretnék néhány mondatot veled közölni. Az ún. versedről előttem szóló Bödön kifejtette a véleményét, amivel egyetértek, nem akarom megismételni. Ha nem írta volna le, én is megtenném, de még hozzáfűzök javaslatokat.
Ha komolyan elhatároztad az írást, akkor a leg-legfontosabb, hogy prózában és versben is, mindig a különlegesen szép magyar kifejezéseket használd, ne feledkezz meg a helyesírásról soha. Mindig olvasd el, mielőtt valamit fölteszel másoknak olvasni, a hibákat ne feledd el, itt a Napvilágnál sokan vannak, s azok munkáit szorgalmasan olvasd, mert egymástól nagyon sokat lehet tanulni.
Nézz körül, olvassál verseket, s azokat utánozd majd, amelyek a hagyományos formákat, és előírásokat tartalmazzák.
Én azt mondom, hogy ne tedd fel a korabeli írásokat, azonban mivel azok tartalmasak, valamennyit dolgozd át, és értelmes mondatokkal alkossad újjá valamennyit.
Folytatom
Biztos vagyok benne, hogy most felismered, mit kell azokban változtatni. Hidd el, vannak köztünk olyanok is, akik régen külföldön élnek és nagyon rosszul tudtak szép magyar nyelven írni. De volt bennük akarat, meghallgatta a tanácsokat, és ma már remek írók lettek, szépen írnak verseket, prózát, és fordítanak is idegen nyelvű verseket.
Mindezt, amit leírtam, azért tettem, hogy segítsek neked a kezdeteknél. Minden kezdet nehéz, de mint látom, van akaratod, ezért egyre jobban belejössz a munkába. Ne sajnáld rá az időt.
Szeretettel kívánok Neked sok-sok jó alkotást, és azt, hogy jól érezd magad itt velünk, a Napvilágnál.
Kata
Üdv!
Köszönöm szépen a véleményezést! 🙂
Nem tudtam eldönteni véglegesen soha, hogy mennyire lehet jó ötlet megbolygatni egy kész 'művet'. Sosem szoktam, mert valahogy mindig oda jutok, hogy mást kapnék vissza, mint amit adni akartam. Más a mostani gondolatfuttatás, más az érzelemvilág és minden körülmény. VISZONT fontolóra veszem, mert úgy gondolom, hogy ebből speciel ki lehetne hozni valami… Nagyobbat.:)
A szép magyar nyelvünket igyekszem egyre színesebben használni, viszont nem vagyok egy tipikus formákhoz hű valaki, azaz nem mindig. Nem mondom, az 'igazi' neves magyar alkotóink trükkjei és játékai nem véletlenül hagytak akár több száz éves nyomot maguk után, de azok tanulmányozása, tisztelete nem feltétlen kell egyenlő legyen a pontos követéssel.
Köszönöm szépen még egyszer a véleményt, a tanácsokat és a biztatást! 🙂
Kedves Pandolith!
A szavakon túl a hajnal még gyönyörűbb, szóval legyen ez a te hajnalod, ÍRJ!
Szeretettel: Szabolcs
Üdv eferesz!
Gyönyörű megfogalmazás! Köszönöm szépen! 🙂