Bolond ez a szív, azt sem tudja mit tegyen,
Ilyen gyorsan meghódítsák, az nem lehet!
Csak zakatol, lüktet hevesen,
Minden dobbanással Téged követel.
Ahogy jössz felém, kevés a levegő egésze,
Reszkető testemben nem férnek az érzések.
Csak ölelj és csókolj, el se eressz többé,
Elfeledném, ahogy váltja egymást nap és az éj.
Csak kívánhatom, hogy Te is ezt kérd,
Szíved pedig azt lüktesse, amit az enyém.
2 hozzászólás
“Szíved pedig azt lüktesse, amit az enyém.”
Így legyen!
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm kedves Rita.