Erich Kästner:
Der Blinde
Ohne Hoffnung, ohne Trauer
Hält er seinen Kopf gesenkt.
Müde hockt er auf der Mauer.
Müde sitzt er da und denkt:
Wunder werden nicht geschehen.
Alles bleibt so, wie es war.
Wer nichts sieht, wird nicht gesehen.
Wer nichts sieht, ist unsichtbar.
Schritte kommen, Schritte gehen.
Was das wohl für Menschen sind?
Warum bleibt denn niemand stehen?
Ich bin blind, und ihr seid blind.
Euer Herz schickt keine Grüße
aus der Seele ins Gesicht.
Hörte ich nicht eure Füße,
dächte ich, es gibt euch nicht.
Tretet näher! Laßt euch nieder,
bis ihr ahnt was Blindheit ist.
Senkt den Kopf, und senkt die Lider,
bis ihr, was euch fremd war, wißt.
Und nun geht! Ihr habt ja Eile!
Tut, als wäre nichts geschehn.
Aber merkt euch diese Zeile:
„Wer nichts sieht, wird nicht gesehn.“
1931 |
Erich Kästner:
Vak ember
Nem remél, de nem rí, zokog,
Bár a feje leszegve.
Fáradt, egy falon kuporog.
Fáradtan ül, merengve:
Csoda nincs, csak a mesében.
Mint volt, minden úgy marad.
Ki nem lát, az észrevétlen.
Nem látsz, s láthatatlan vagy.
Léptek jönnek, léptek mennek.
Kik ezek az alakok?
Miért nem áll egyik sem meg?
Vak vagyok, s ti is vakok.
Nem éri el szív-üzenet
lelketekből képemet.
Ha nem hallanám léptetek,
úgy vélném, nem léteztek.
Gyertek közel! Ideülve,
érezve, mi a vakság.
Hajlott fővel, szemlesütve,
tudván, milyen a másság.
Majd menjetek! De sebtiben!
Feledjétek. Más világ.
Egy gondolat maradjon fenn:
„Ki nem lát, nem is látják.“
1931
(fordította: Tauber Ferenc) |
2 hozzászólás
Kedves Feri!
Fájdalmas sorok, de most ennek kapcsán mégis Vendel jutott eszembe, akit a HM-en volt szerencsém megismerni. Később megtudtam, hogy saját blogja van, melyben szinte éjt nappallá téve dolgozik. Nem látóként hihetetlen energiával közölte le sokunk műveit és tette ezt önként, szeretetből, hiszen nem látott bennünket. Soha sem találkozott velünk és mégis. Sajnos már nincs közöttünk. Egy kedves alkotótárs átvette a feladatot, így az továbbra is megtalálható, fellelhető az interneten. Nagy Vendel felül tudott emelkedni ezen a hihetetlenül kegyetlen betegségen és önsajnálat helyett azon fáradozott, hogy minél többünk alkotásait megismerhessék. Természetesen ő is írt, sőt egy rádiócsatornán rendszeres lehetőséget kapott versei elmondására. Teljes életet élt. Áldás kíséri életútját.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita,
ma Oculi vasárnapja van, az öt érzékszerv közül a legfontosabbé. Szerintem itt Kästner a hatodikról is ír, a szívről.
Szeretettel
Feri