Rókafejű istenek
intenek,
hogy harapjak a fűbe
s közben betűznek
oly szavakat,
hogy kegyelem, koszos, kártya.
Sok az árva.
Lökdösnek egy sziklaszirten
– közel a szívhez –
és tapsolnak és üvöltenek.
Fogom egy kőnek a kezét,
de túl nehéz.
Ha leesek nem látnak
se jobbnak, se másnak,
hát hiába gyaláznak.
Hanyatt vetem magam a földön,
hol a homokban őrzök
egy nevet.
Egy isten
felnevet.