1.
hogy legyen valami
szinte már úgy érzem üzenek ezekkel a
kicsi jelekkel amiket eldugok ide bele
mert szabad vagyok és megtehetem
persze senki más nem szabad
legalábbis nem az akit én annak akarok
de mit számít az ember
horatius is tévedett
én meg hülyeségeket írok mintha
nekem ez valami passzió lenne
kihagyom a magyarázkodást
és belépek a színek közé
magamtól idézve
"Én nem sietek
és nem trükközök"
nincs is rá okom itt a füstben
elveszik a meleg lehelletem
és elkezd könnyezni a szemem
hiába takarom
hiába akarom
úgy látszik nincs jó befejezésem
pedig széles a repertoárom
csak kicsit unalmas már mindenkitől
azt látni hogyan akarnak bravúrosnak látszani
és akkor eljutnak oda hogy
mindenki nagyon ügyesen hajlítja a szavakat
és mind egyforma lesz pedig különcök akartak lenni
megváltók
benne az irodalomkönyvben
én meg sört iszok és bolond nők után hajkurászok
és hajnalban írok egy íróklubra
amatőr persze
amatőr vagyok persze
2.
miért számozok ha megmondaná valaki
akkor adnék neki egy igazi csókfélét
persze férfineművel e téren nem társalgok
nem hiszek a szerelemben
és csak egy nüansznyi eperszív
minden ami eszembe jut róla
valaki azt mondta ez viszi előre a világot
szerintem meg a csodálkozás
más szerint meg más
állandóan csak más
unalmas most egy kicsit minden
mintha mindent előre
csak fényesebbre álmodnék
ezt úgy hívják szabadság
áldoztam érte mondjuk rendesen
fizettem
le is írnám mit de túl önsajnáltató lenne
azt meg nem akarok arra ott van más
fáradok és nem akarok megint álmodni
6 hozzászólás
Én megértelek.
M. W.
ja, a lottó tényleg jó lenne
de szerintem ezt mindenki megérti, mert a pénz mekkora jó dolog már!!!!
🙂 aha… kihagytam a lottós megjegyzést 🙂 pedig észrevettem, hogy ott van!
Igen, a pénz nem kis dolog… jó kis közhely, hogy anélkül nem megy az élet… de én vagyok olyan "különc" ember, hogy nekem elkerüli a figyelmem nagy részét – függetlenül attól, hogy elég vagy nem.
És vagyok olyan telhetetlen, hogy azokból a dolgokból szeretnék sokat, amiket meg lehet csodálni.
Az "amatőr" szó például a latin "amare", amatum" szóból ered, ami azt jelenti, hogy "szeret". Az "amator" meg azt, hogy "valaminek a kedvelője". Ez volt itten az "okoskodás" :)) De csak azért "okoskodom", mert én eszerint nézem az amatőr költőt – ha tud írni, akkor főleg (az nem érdekel, hogy tanulta-e, vagy sem… tudja, és kész).
A fenti versben leírtakat pedig… megértem 🙂
M. W.
rosszul hasznalod a latint
szotari alak: amo 1 avi atum
plusz irasjelek
en em ertem a fenti "versben" (haha) leirtakat
most jol atirnam de inkabb nem
Huh, elmenne a "Szép Versek 2008"-ba!!! A cím ne tévesszen meg, nem klasszikus ömlengések vannak benne, ha olvastad már akármelyik darabját ennek az évente kiadott kötetsorozatnak, tudod. A te költészetedben – minél többet olvasok tőled, annál inkább úgy látom – a mai modern formák köszönnek vissza. Valóban érthetetlen és értékelhetetlen – hiszen Te akartad, hogy az legyen:) Semmiképpen nem szeretnéd, ha sablonfigura lennél, jól látom?
Üdv,
Kalina
undorodom az ilyen antológiáktól
néha néha beleolvasok mikor épp arra járok de azoknak a többségük felejthető versekből van összerakva
ezzel nem azt akarom mondani hogy az enyém nem felejthető csupán
mindegy
az utolsó sort szépen elrontottam miért nem arról írsz
csörgök