Te mézzel hazudó
kígyótestű
sikamlós puttó,
szarvat s patát rejtő
ártatlan skorpió!
Érzem a vesztem,
érzem elvesztem!
Hazug szavak,
angyal suhanás,
vigyorgó győztes,
kiömlő vallomás.
Dobj övet könyörgöm!
Állat-ösztönöm elveszejt!
Dobj!
Érzem a posványt,
érzem hogy elveszek.
6 hozzászólás
Nagyon jó, de remélem nem vagy ennyire "magad alatt" hangulatban!
ölellek
Remélem sohasem fogom azt megélni, mint az aki helyett ezt megírtam.
Jó lenne ha soha senki………
Kedves májusfa!
Megdöbbentőek az első versszak képei… "kígyótestű sikamlós puttó"… brrr, egész beleborzongtam. Jól írsz, és úgy látom, egyre jobban:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán kösz hogy olvastad.Örűlök hogy hatott rád….nem írtam hiába.:)
Nagyon kifejező szavak a reményvesztett állapot ábrázolására. Hátborzongató!
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Egy barátom emlékére íródtak, ezek sorok, hátborzongató élmény volt valóban.
Üdv.:Károly