Különös fények játékát nézem a plafonon
sötét van – álom nincs – álmatlan unalom.
Ismét kerül a megváltó nyugalmas éjszaka
nyugodt a nappal, ez, az emlékek korszaka.
Csak jönnek és tépnek, mint vad lidércek
aztán a lábamnál különös hideget érzek.
Ágyam végénél megáll a múlt
mely kegyetlen, gyötrő, nyomorult.
Látom apám őrült, vad tekintetét
ki flaskára cserélte, önző életét.
Anyámat, ki nő létére vagont rakodott
húgomnak és nekem szakmát adott.
A férfi, kinek szültem két csodát
ki lassan elfelejti lányát és fiát.
A hibáimat, miket elkövettem
tán az évek során kicsit bölcsebb lettem.
Közeleg a hajnal, remegve páromhoz bújok
magamban, mint őrült, egy dalt dúdolok.
Megnyugtat, hogy érzem teste melegét
szememre, lassan jön álom nehezék.
Elalszom, lelkem lassan megpihen
filmem pereg tovább, nem látja senki sem.
Reggel, kínzó fáradt tagokkal ébredek
a lakáson lassan végig lépkedek.
Eljött egy új nap, menni, tenni kell,
s talán holnap, egy szebb nap jön el.
8 hozzászólás
Drága Kriszti!
Most már rendszeres, hogy ha olvasom verseid…nagyon meghatódom. Nem is tudom, képes vagy arra amire csak kevesen, nem csak írni… éreztetni is a történteket. Mintha én lettem volna a szereplője a versednek… Nagyon fájt a lelkem, minden tagomban éreztem azt a kínt, a mit tudjuk valójában semmi sem enyhít. Kell hogy írjál, még sokat és szépet… s egy napod majd – hidd el – boldogságra ébred.
Szeretettel: A.
Az ember az életben nagyon sok ,,ingernek “van kitéve.Nekünk szerencsénk van, mert megadatott az a lehetőség, hogy kiírjuk magunkból.Úgy és akkor, és amint az történt!
Eljutott hozzád, az, amit szerettem volna, hogy érezzenek azok kik olvasnak, mert amikor írtam, én is ezt éreztem.Nagyon nagy örömet szerzel nekem mind azzal a hozzászólásoddal, amit tőled kapok!
Millió baráti ölelés:Kriszti
Kedves Kriszta!
Ne hagyd, hogy a hétköznapjaidra,
rátelepedjen a monotónia!
Hidd el nekem, a múlt fájdalmán
Elmélázni, révedni, kár!
Gondolj mindíg arra,
Csak szebb lehet a holnap!
Drága Dóri
Nem is szeretném átélni a napok monoton menetét,De hát néha az ember úgy érzi:)Aztán megrázza magát, és megy tovább!
Köszönöm, hogy nálam jártál,szeretettel:Kriszti
Na, most egy Karinthy idézet jutott az eszembe:
“Gondolni kell a jövőre, ami nagyszerű lesz, és csodálatos!”
A versed alapját Te is ennek élsz:) Hajrá! Ha szomorú vagy, kersesd meg mindenben a legkevesebb jót is, legyél akkor is vidám!
Nagyon szép vers, gratulálok!
Sciona
Kedves Sciona
Nagyon köszönöm, kedves szavaid.Igyekeztem mindig úgy élni, a fájdalmam ha volt, senki ne lássa.Tudom, a holnap mindig szebb lesz:)Nagyon kedves vagy!
Szeretettel:Kriszti
Szép. Annak ellenére, hogy a sorokat kicsit hosszúnak találom, megvan a maga (lassú) ritmusa, nem elnyújtott, nem erőltetett. Szívből jön. Vannak parányi döccenőcskék, de nem akarok kötözködni, a lényeget nem zavarják 🙂 vagyis 🙁
üdv szeretettel
Zsázsa
Nagyon köszönöm nektek:Szeretettel:Kriszti