Én már lassan elaluszom,
hadd legyen ma csöndes éj.
Nyugodalmas, jó éjszakánk,
kerüljön minden veszély!
A mennyekből én Istenem,
vigyázz rám, míg alszom én!
Hadd legyen szép, nyugodt álmom,
boldog éjnek tengerén.
Uram, kérlek, adj erőt, hogy
ha új nap kél, friss legyek!
Rugalmas, mint fának törzse,
szilárd, mint a kőhegyek.
Az igazság ne távozzon,
mely lelkemben benne él.
Álmom bontson szép virágot,
új nap fényes reggelén!
De addig is, kérlek Uram,
vigyázz reám, hadd legyek
Védelmedben, mélyen alvó,
mosolygó, kis gyermeked!
13 hozzászólás
Kedves Albert!
A versedet végig olvasva, úgy éreztem mintha valaki meghalgatta volna az esti gondolataim másodig részét, mert nállam is ugyan ez van minden este, csak én ez első részében, mindig az aznapi tetteimet analizálom. Feltétlenül az tetszik legjobban: "Védelmedben, mélyen alvó,mosolygó, kis gyermeked!"
Én is mindig arra kérem, ne engedje meg azt, hogy belöllem, egy makacs, mindig zsörtölödő felnött legyen. Nagyon tetszett a versed.
Üdv Toni
Kedves Alberth!
Gyönyörű vers, talán az egyik legszebb amit ezen az oldalon olvastam. A harmadik versszak, egyszerűen magával ragadt. Gratulálok hozzá.
Mély Tisztelettel: Judit
Kedves Albert!
Gyermek koromban én is esténként a nagymamámnál ezt az imát mormoltam el!
Én istenem jó istenem
Lecsukódik már a szemem
De a tied vigyáz reám
Őrzöm álmod!Jó éjszakát.
Ők tanítottak erre, akkor ez természetes volt nyaraláskor .A Te imád szép nagyon.Nekem nagyon!
Szeretettel:Marietta
Üdvözöllek Toni és gratulálok, hogy lelkedben gyermekien tiszta tudtál maradni! 🙂
Kevesen mondhatják el magukról.
Tudod, egy időben rémes álmaim voltak, avagy nem jött álom a szememre, így még inkább tudom értékelni ezt a verset.
Gyerkkoromban sokszor elmondatták velem esténként az
,,Én istenem, jó istenem, lecsukódik már a szemem…" esti imát.
Innen az ihlet.
Üdv.: Alberth
Kedves Judit!
Köszönöm a méltatást. Valami gyermekien tiszta és egyszerű imát próbáltam keresni. Mit is fogalmaztam én meg kisgyerekként -, úgy érzelmileg inkább, mint gondolatilag?
S ez jutott az eszembe, mint nosztalgia…
Üdv.: Alberth
Kedves Marietta!
Az ihletést az az ima adta, amit te is leírtál. Nekem is egy rövidebb periódus volt gyerekkoromban, amikor ezt az imát esténként el kellett mondani. Bár elébb meg kellett tanulni…. :)))
Üdv.: Alberth
Szia!
Nagyon szép ima, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm, kedves Rozália!
Örülök, hogy neked is tetszik… 🙂
Szia!
Szép az imád amit írtál.Gyermekkoromat idézi.Mostanra már inkább beszélgetni szoktam Istennek,no meg bocsánatot kérni esténként gondolatba azoktól akiket gondolatban megbántottam vagy tehettem volna értük valami jót és nem tettem meg.
Szeretettel üdv:hova
Kedves Hova!
Én is néha gondolok a gyermekkori imákra. Egykor mondtam még elalvás előtti imákat, amikor zavaros volt köröttem minden. Manapság sokszor át sem gondolom az elmúlt napot, úgy alszom el, fáradtan.
De legbelül az ima megvan bennem, látens módon… akkor is… s megnyugszik az ember lelkiismerete, miképp a tied is a számvetés után és elalvás előtt.
Üdv.: Alberth
csodálatos ez is
nagyon szeretem a verseidet
Örülök, hogy tetszik neked is, kedves András! Már kaptam visszajelzést is ám, hogy szépen elaludt az egyik hölgy unokája, amikor felolvasta neki ezt a verset. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth!
Nagyon szép imát írtál! Bárcsak mindig gyermekek maradhatnánk!
Üdv: Kankalin