Esti kép

Sóhaj száll az esti szélben,
bogár koppan szürke fényben.
Halk ima kéri az áldást,
bűnös szív a megbocsátást.

Kéz a kézben hűséget kér,
mosoly küzd a szerelemér.
Csillag készül földre szállni,
puha csendben álmot lelni.

Sír egy lélek, rossz a kedve,
vágyik már a szeretetre.
Nevetés járja a táncát,
megtalálta már a párját.

A fény is lassan aludni tér,
éjszaka már a földig ér.
Szerelem ünnepli nászát,
megvetette puha ágyát.

Fordul a Föld, beteg szegény,
kihalt belőle a remény.
Az erdők, mezők, jaj de fájnak,
kiad gyógyírt a világnak?