Ne hagyj el, Szerelem!
Szerelem, el ne hagyj!
A salétromos égből roncsolt
madarak hullnak zúzmarás
ablakom alá, s a vonyító
ebek füléből vér fakad.
Holnap, ha vakon ébrednék,
egy ismeretlen világ új
polgáraként, s ha még a kövek
nyüszítenének is lépteim alatt,
ne hagyj el, Szerelem!
Szerelem, el ne hagyj!
1 hozzászólás
Nagyon tetszik ez a könyörgés, foggal, körömmel, vérrel…
Szeretettel gratulálok: Ica