kacagni hívott a tavasz
a hegy kergette a szelet
miközben Dali
katicabogár – álmot festett
barlangja előtt nótázott a medve
Mozart hangjegyeket terelt
Vangelis meg épp
a Boci boci tarkából felelt
a bécsi keringőből
diszkót kevert Józsi bácsi
szivarra gyújtott a Nap
hempergett a föld
a füst alatt
füvet szívtak a fák
polkát jártak a bogarak
szembesítették a graffitik
a falat
—
magányosan ült egy pad
kővé dermedt rajta
az utolsó galamb
10 hozzászólás
Remek kavalkád, akár egy Chagall-kép. Tetszett. Az utolsó három sor viszont halálosan komoly…
Üdv: Klári
köszönöm figyelmedet!
Igazi szürreális képek valós alappal. remekül szőtted a nagy művészeket ebben a látomásba.
köszönöm figyelmedet!
Remek ez a versed. Minden versszak külön külön. A pajkosságának is súlya van.
Gratulálok: oroszlán
Nagyon jó! Gratulálok.
Üdv István
Kedves Andy!
Annak ellenére, hogy nem vagyok híve az abszurd-anyagnak, s az általad választott formának és a seholsincs nagybetűknek és írásjeleknek, (Tudom, divatos ez a forma.)mégis:
a versed érdekes tartalma nagyon megfogott a jól összeszedett furcsaságokkal.
Szívből gratulálok!
Szeretettel: Kata
oroszlán, köszönöm!
István neked is !
Kata neked is köszi!