Ez a forró nyár
talán nem az utolsó,
puha kezed érzem,
ahogy enyhít,
mint hűsítő forrásvízzel
teli korsó.
Ó ne rohanj úgy idő!
Várj egy kicsit még,
adj kettőnknek haladékot,
és úgy, amint régen,
titkos csillagokat csodáljunk
kristályosan hűvös őszi estéken.
/santiago/
6 hozzászólás
“Ó ne rohanj úgy idő!
Várj egy kicsit még,”
Időnként szeretnénk megállítani, ám de nem lehet.
Szeretettel: Rita
Keves Rita! Köszönöm a hozzászólást! Barátsággal. santiago
Kedves Santiago!
“ahogy enyhít,
mint hűsítő forrásvízzel
teli korsó”
Nagyon szép hasonlat!
Gratulálok csodaszép nosztalgikus írásodra!
Szép napot:sailor
Kedves sailor! Köszönöm a dicsérő hozzászólást! Barátsággal. santiago
Remek, finom líra.
Barátsággal, Imre
Kedves Imre! Köszönöm!