Mit diktálhat az a szív,
’mely ezer sebből vérzik?
Ki nem mondott fájdalmát,
most mások úgysem érzik.
Tolvaj-percű holnapok
csak idejéből csennek
kisebb, nagyobb darabot,
s ha elfogy, odébb mennek.
Rátaláló néma köd
majd sután betakarja,
s eltűnő vére nyomát
a hold árnyéka marja.
Avartükör felette
csak színpompás feledés,
s ébredését kíséri
egy távoli nevetés.
21 hozzászólás
Kedves Fél-X!
Az ilyen szívnek egyetlen "gyógyszere" van, a szeretet…
Nagyon tetszett!
Gratulálok, Judit
Kedves Judit!
Köszönöm szépen!
Barátsággal:Fél-X
Hát, ez valami pompás…
Kedves Irén!
Köszönöm, ha így látod!:)
Barátsággal:Fél-X
Szia Fél-X! 🙂
Az ezer sebtől vérző szív sokkal több szeretetet tud adni, mint amennyit befogad. 🙂
Jó az suta köd! :))) Ez a versike is! Nagyon tetszik! Kicsit más szemszögből nézed a dolgokat, mint én, de éppen ettől ad nekem feladatot. Gondolkodom…
Ha gondolkodom, az jó. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon köszönöm!
Szeretetet adni és kapni is egyformán fontos! Amikor nem vagyunk képesek adni valamit magunkból, elgyengülünk, tétovákká válunk. De észrevesszük a köd mögött a legapróbb fényt, amit kapunk és a végén egy jót nevetünk visszagondolva az egészre.
Barátsággal:Fél-X
Szia!
Az ébredés után, amikor hallani egy távoli nevetést, az nagyon jó jel. Lassan közeledik feléd…majd együtt nevettek.Szép a versed,mint mindig. Szeretettel gratulálok!
Szép napot kívánok:Marietta
Kedves Marietta!
Nagyon szépen köszönöm!
A "mint mindig" -től pedig különösen jól esett!:)))
Kérdés az, hogy mikor lesz jel a nevetésre?
Hamarosan….!:)
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Hát igen, egy vérző sebre ráfér egy kis nevetés, sokszor a leghatásosabb gyógyszer! Küldök Neked: :-)))
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Köszönöm szépen, szeretettel elfogadom!:-))
barátsággal:Fél-X
" Tolvaj-percű holnapok " talán ebben van a lényeg Fél-X! Nekem ez egy biztató kifejezés a jövőre nézve, még akkor is ha most a " néma köd " takar mindent.
S az sem véletlen, hogy a feledést is színpompásnak láttatod, s látod.
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Köszönöm szépen!
Amikor túllépünk dolgokon, csak egy színes emlékkép marad a múlt, amin egy jóízűt nevetünk utólag.
A ködre meg már akkor ki emlékszik?:))
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Ez így igaz, a szív fájdalmát az ember csak saját maga érzi (de nagyon). Azonban a sebek idővel gyógyulnak, a fájdalom is tompul, míg végül elérkezik a "színpompás feledés". A "távoli nevetés" pedig talán már nem is olyan távoli.
Nagyon tetszett a versed, gratulálok!
Barátsággal: Zsóka
Kedves Zsóka!
Nagyon köszönöm!
Próféta szóljon belőled!:)
Barátsággal:Fél-X
Mennyire igaz, hogyha ezer sebtől vérzik az ember, azt más nem láthatja, nem érezheti csak saját maga… De tovább kell lépni…Mert annyi a szépség, hogy egy utunkat álló kő, nem hátráltathat meg. Nagyon szép, elgondolkodtató alkotás.
Gratulálok! Lyza
Kedves Lyza!
Köszönöm kedves hozzászólásodat!
Valóban tovább kell menni minden úton. Néha kanyargós, néha sima, de elérjük célunkat végül.
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Én ezt a szitut teljesen át tudom élni, érezni. Nem adtál konkrét esetet, így millió emlék tör elő bennem.
Mindig csak az érzi igazán, aki ugyanolyan fájdalommal, ugyanolyan eseményt vészelt át. Az az ember tudja LEGBELÜL átérezni az a konkrét dolgot… így ezt "mások úgysem érzik".
Nagyon tetszik az írásod! 🙂
Üdv:
Nairi
Kedves Nairi!
Köszönöm szépen együttréző hozzászólásodat!
Igaz, nincs két egyforma érzés, csak hasonló, de úgy van, ahogy Te is írod.
Barátsággal:Fél-X
A fájdalmat , a kínt , mit Kedvesünk elvesztésekor érzünk , megéljük mindannyian. Jő a feledés, írod. Nem mindig. Ha jön , az nagyon jó.
Tetszett a versed, optimizmusod sugárzik belőle.
Szeretettel, Mária
Kedves Mária!
Köszönöm szépen, s hogy olvastál, véleményeztél!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Nagyon tetszett a versed.
Gondolkodtató.
Ki nem mondott fájdalmát,
most mások úgysem érzik.
Tolvaj-percű holnapok
csak idejéből csennek
kisebb, nagyobb darabot,
s ha elfogy, odébb mennek.
Szeretettel:Edit