Zúzmara-paplan a völgyre terülve a néma halál most.
Árva az orgona, hull a virága, letépi az orkán.
Hegycsúcsok veszik ölbe a jókora katlant,
rajtuk a sápadt nap kifeszítve, a vére csorog csak.
Fogság vagy menedék? Innen nincs sehová már.
Nagyon szépen szól az időmértékekbe foglalt gondolatsor, emek e természeti képekkel megjelenített hangulat, és külön tetszik, hogy a záró sorban átelemeled egy más térbe, talán általános közérzeti térbe, ami lehet egyéni és közéleti is, ezt a hangulatot. Remek vers, élő, elgondolkodtató.
aLéb
10 hozzászólás
szépeket írsz, csak szomorún…
Szia túlparti!
Szomorú az élet is.
Kati
Fájdalmas sorok a hideg tavaszról.
Érdeklődéssel jártam nálad.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Köszönöm, hogy elolvastad. Sajnos, mindenben, mindenkiben kárt tesz ez a hideg.
Szeretettel: Kati
Egy ilyen kedves csöppség mellett muszáj vidámnak lenni! Bocsi, attól a vers még igazán trendi. Gratulálok a kicsihez. Neki is szoktál írni, mesélni?
Szeretettel: Rita
Kedves Rita, ő már a dédunokám.
Szeretettel: Kati
Csodás hexameterek Kati és a vers is remek. Asszociáció a háborúval, nekem legalább is. Bár lehetséges egy rosszabb hangulat is.
Szeretettel: deb
Kedves deb, valóban benne van a szomorúságban a háború is.
Szeretettel: Kati
Nagyon szépen szól az időmértékekbe foglalt gondolatsor, emek e természeti képekkel megjelenített hangulat, és külön tetszik, hogy a záró sorban átelemeled egy más térbe, talán általános közérzeti térbe, ami lehet egyéni és közéleti is, ezt a hangulatot. Remek vers, élő, elgondolkodtató.
aLéb
Hét szóra írt vers. De nagyon jól össze lehetett hozni belőlük a verset. Köszönöm, hogy elolvastad.
Kati