Fáj

Sok dolog jutott most eszembe a versedet, az adatlapodat és a többi hozzászólást olvasva:
1. Jól látom, hogy ma van a szülinapod? A 18. ráadásul! Isten éltessen sokáig erőben, egészségben, és persze ihletekben.
2. Ez a versed is tetszik, de ezt többet már nem akarom leírni, mert még az a vád ér, hogy csak hízelgek. Nagyon jó.
3. Rímek… ez jó kis vitatéma lehetne akár fórumon is. Én magam abszolút rímpárti vagyok, de ez azért van, mert én saját megítélésem szerint képtelen vagyok rím nélkül jó verset írni. De hozzá tartozik az igazsághoz, hogy vannak, akik tudnak, mert ha a vers egy másik fontos kellékét, a ritmust nagyon el tudja találni valaki, és a versben leírt képek festőiek, lüktetőek, akkor rím nélkül is lehet nagyot alkotni, nem csak prózában. Ebben a versben a rímeket a képzők adják, ami nem erőltetett, legfeljebb nem változatos, de ha a vers tartalmát nézzük, a várakozást, amikor ugye, mintha az idő nem akarna múlni, akkor meg kifejezetten passzol az egyhangúság, az igék teljes hiányával felvázolt statikus kép.

Huh! Ne ijedj meg, nem mindig okoskodok ennyit, de most ez a téma felkeltette az érdeklődésemet, mert nem volna jó, ha Jodie-t leírnánk, mint költőt, csak mert nem szereti a rímet. A rímes versek nekem is bravúrosabbnak tetszenek, de mint már mondtam, nélkülük is lehet. (de persze nem a semmitmondó szóhalmazokra gondolok itt).