Varázslat a szakadéknál,
szemlesütve hunyorog,
teleette a pocakját,
kicsi bele bugyorog.
Dözsi, habzsi az asztalnál,
visszafogni nem ért rá,
rádöbbent már a fagylaltnál,
legjobb lesz, ha odébb áll.
Asztalon a húsos tálak
ide- oda billegtek,
sütemények garmadája
hájnak adtak ihletet.
Kezdődhet a heti tréning,
mire ezt mind lefogyja,
reggel súlyát mérleg méri,
tükör “ mondja” gordonka.
2 hozzászólás
Editke! Elgondolkodtató, igazságok soraidban, jó lesz figyelni. Verstanilag is jó vers, gratulálok. Éva
Nagyon szépen köszönöm Éva!