Falevél keringőt játszik az ősz,
friss zenét komponál a csípős szél,
táncolva hull le a sárga levél…
merengőn bámulja rőtszínű őz.
Október karmester pálcája int,
zizeg a gyönge ág, zörren avar,
őszi szél örvénylik, lombot kavar…
levéltánc kezdi a valcert megint.
Keringőt táncol a sárga levél,
körbe száll, sodorja bús őszi szél,
bágyadt fénysugárból Strausz figyel…
Az erdő énekel, suttog zenél,
két lábam megmozdul, bús táncra kél,
hangulat s egy dallam messze visz el…
5 hozzászólás
Valóban a falevél táncát kellemes nézni, s ha még egy andalító zenét hallgathatunk hozzá, kerek minden, mint a versed. Szép soropk! Gratulálok!
Szeretettel:Marietta
Köszönöm, kedves Marietta! Még szak szállingóznak a levelek, de a hónap végére már nem sok marad. Szédítő keringő ha sokáig felfelé nézünk. Talán még Johann Strauss-t is meglátjuk. 🙂
Annyiféle formában olvastam Tőled már verset, de ez az első szonett, amit föltettél?
Vagy csak az én figyelmem kerülhette el…
Csodálatos képek, csodálatos rímek! Remek szonett!
Szereettel: Kata
Talán egy van még itt, kedves Kata. De azt is régen töltöttem fel. Keresek még. 🙂
Szeretettel: Alberth
Talán egy van még itt, kedves Kata. De azt is régen töltöttem fel. Keresek még. 🙂