Fanyar kökény íz a szájban, kivár még a Tavasz, a kopott
Tél integetni fog, a mában, egy sápadt fazékban fő az
éltető málé. Szombat este lottóhúzás, a szerencse napja,
a templomban imát mond sok ember, hogy múljon el a
nyomor egyszer, és az utcalányok szoknyája is kevesebbet ér,
Jézus tenyeréből pedig sok ember kér.
A fojtó lakásban nyirkos hideg, jő a postás
Nincs ma pénz!-kiáltja, majd elhajtva integet. A falu kihalt,
a madár még néma, sramlidal volt a múlté, most a nyomor
zenél, de Richter bácsiban még él a remény.
Ősz kontyát igazítja a néni, vizes tejet lefetyel kedvencük
Mirci, nekik az ebéd puliszka lesz tejjel, mit a macskával
rendre megfeleznek. A kukorica bár sárgára
duzzad, a napjaik egyre csendesebben múlnak.
22 hozzászólás
Tetszett ez a kor(kór)kép, realista, nehéz, a színei mélyek. A pillanatnyi szituációk sem tudják feloldani bennem a nyomást, amit a versed olvasva érzek, és azt gondolom, ez benne a jó. Marietta, nem írhatom, hogy szívesen olvastam, mert feszít belül, de jó hogy olvashattam.
aLéb
Igen tudom, nehéz azt mondani, hogy szívesen olvastad, hiszen a tartalma semmi esetre nem abba a kategóriába tartozik.
A jelenlétedet köszönöm, és amit kiváltott belőled, teljesen érthető. Amikor írtam rajtam is eluralkodott, az érzet, ami te magad is éreztél.
Marietta
Tetszik ez a szomorúság, de jöjjön már a Tavasz!
🙂
Jöjjön igen, minden kellemetlenség ellenére is. De ni csak, itt is van már! 🙂
Köszi, és örültem neked!
Selanne
Kedves Marietta!
Szomorú de milyen sok "Richter bácsi" van! Érzékletesen mutattad be ezt a "világot"!
szeretettel-panka
Írjam azt, hogy az orrom előtt látom? Ezt tudjuk mindannyian. Ami a vágyam, hogy ne kelljen ilyenről írnom, mert az azt jelentené, hogy megszűnt ez az állapot.
Köszönöm, hogy jöttél!
Marietta
Kedves Marietta!
Fanyar a versed, mint ahogy a cím is ígéri. Kis remények, nagy álmok mind fuldokolnak benne, a remény csak annyira villan fel, hogy tovább vigye a reménytelenségbe fulladt életet.
Judit
Igen Judit jól írod, mit mindig. Az ember annyi mindent kibír, hogy el sem hiszi. De él! Ez már valami. Csak az lenne jó, ha minél kevesebb gonddal lehetne tenni.
Köszönöm szépen!
Marietta
szeretettel olvastalak. szépszomorú
Örömmel láttalak, Andi! Köszönöm szépen!
Selanne
Kedves Selanne!
FANYAR!
Jobb címet nem adhattál volna!
Érezni,látni amit mondani akartál!
…és ez a lényege minden jó írásnak!
Egy képet hoztál,mely magáért beszél!
Szeretettel:sailor
Gondolkodtam a címen, aztán arra törekedtem, tömör legyen, és már ott érezni lehessen az érzést. Hiszen a versben karakteres szó.
Köszönöm szépen, hogy elolvastad.
Selanne
Igen, szépszomorú, ahogy Andy írta… vagy szomorúan szép… és a valóságot tükrözi.
Szeretem a sorokban rejlő belső rímeket… kellemes hatást keltenek…
Szeretettel: Mónika
Mónika, köszönöm szépen! Én magam kedvelem ezt a verselést, és mostanában szinte mindenhol alkalmazom.
Köszönetem azért, hogy jelezted olvastad versemet!
Marietta
Ahogy közlöd a tényeket, abban a szikárságban van valami tömör fájdalom. Jó vers!
Szeretettel: Klári
A tömörség valóban kell ahhoz, hogy hatást váltson ki. Bő lére eresztve lazább. Bár talán jobban megemészthetőbb lenne.
Örülök, hogy jöttél!
Marietta
Nagyon jó ez a vers kedves Marietta !
Mindig szívesen olvaslak, ide még visszatérek, nagyon szépek a képek.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Szia Zsu!
Köszönöm szépen, és örülök, hogy így látod! 🙂
Marietta
Kedves Marietta!
Szomorú képek. Csodálatosan ábrázolod a szegénységet, a benne élő emberek életét.
Igazi falusi korkép.
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Az orrunk előtt terül el, ez az életforma. Sajnos fantázia sem kell hozzá. Szívesebben írnék arról, hogy, ha nem is duskálnak az emberek, de a kényelmes lét alapul szolgálhatna.
Faluban élek, megtapasztalom az emberek sorsát.
Köszönöm szépen jelenlétedet. 🙂
Marietta
Kedves Marietta
Nagyon láttatnak a soraid. Íz, szag mozdulat remény hang minden benne van a versedben. És legfőképpen a mondanivaló.
A prózáid is ezért szeretem , a versed is örömmel olvastam .
Ági
Örülök, Ági, ha életre keltek benned a képek. Valóban igyekeztem felsorakoztatni azt, hogy a mondanivalóm érzékelhető legyen. S bár fanyar, azért a remény is megcsillan a versben. Az pedig kell, igen! Fontos eleme létünknek.
A prózáim, hogy tetszenek, ennek külön örülök, és megköszönöm! 🙂
Marietta